Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

IT

fel istenekül, majd egyéb állatokat — A’ hány nép, annyiféle tévelygés uralkodott. A’ babona, kurusolás, hamis jövendölések, a’ gyermekek’felvágott belében keresett jövő’ kulcsa, mind bizonyítja ama sötétséget és tévelygést, mellyben az emberiség vakoskodék. ’S ha a’ Perzsák- ’s egyéb népeknek tisztább volt is religiojuk, de az egy igaz Isten’ tiszta ismeretére ön erejéből egyetlen egy nemzet sem magasodhatott. Isteneiket szenvedélyekkel felruházták, ’s őket boszuállóknak, kicsapongó bujáknak ’s egymás közt czivódóknak képzelték. Áldozataik megfeleltek fogalmuknak, ’s embervér’ párolgását legkellemesb illatnak vélték, bűnt is áldozatul vittek, ’s a’ haragos isteneket ajándékokkal, arany és ezüsttel lecsillapíthatni remélték. A’ pogányok’ erkölcseit tekintve, miután isteneik erénnyel nem tündököltek, ők magok szent erényt nem követhettek. A’ lélek’ halhatatlansága , eme minden erényesség’ alapja, a’ jövő jutalom- és bűnhödésről olly mesés és kétségesek voltak a’ költők’ tanításai, hogy az sem ösztönül a’ jóra, sem visszatartásra a’ rosztól nem szolgálhatott. A’ legtulságosb állatiságban csapongó bujaság, a’ kérlelhetetlen boszuállás, a’ mindent feláldozó önzés, a’ megvesztegetett hit, csalás, titkos orzás a’ legfeketébb színben mutatják az akkori emberiségnek szörnyű romlottságát. Az egész világ

2