Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a
154 más módon nem, egyedül feltűnőbb erkölcsösség által különböztettek meg. Később, főleg Decius császár kegyetlen üldözése alatt, több illy szent életű férfiak a pusztákba, vagy rengeteg erdők s magas bérezek közé vonultak Itt megizlel- vén a’ csöndes magány’ édes nyugalmát, a’ kies tájék’ és szép vidék’ lelket égbe emelő kelle- meit, miután az üldözés megszűnt is, ott maradtak, éltöket, a’ világtól egészen elvonulva, Istennek szentelendők. így keletkeztek az első keresztény remeték. Szent Pál és szent Antalról emlékeznek a’ régi iratok, mint a’ remete élet’ alapitói ’s bajnokiról. Pál Egyiptomban gazdag szüléktől származván, nagy javak’ örököse lön. Szülőinek holta után ’s árvaságában testvér- nénjénél tartózkodott a’ jámbor ifjú. De mit nem tehet a’ pénzszomj, ’s mint lépi ketté a’ legszentebb kötelékeket is , szomorúan tapasztalta Pál. Kénjének pogány vallásu férje, hogy minélelébb sógorának vagyonait eltulajdoníthassa, Páll, mint keresztényt, feladta az elöljáróknak, hogy igy őt megöletvén , az egész örökség reá szállana. E’ gonosz indulatból származott árulásról hihetőleg testvére értesítette Őt, ’s igy ő odahagyván örökségét, lemondván mindazon élvezetekről, mellye- ket nagy vagyona ígért, ha pogány hitre térne, elvonult a’ pusztában, ’s egy igen magas hegy’
