Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

148 évben tartatott. Ezen napokban korán reggel, a hajnal hasadtakor kisiettek a buzgó hívek a szent vértanúk’ koporsóihoz, ott szent könyvek’ olvasá­sában, imádság- s az Isten igéinek hallgatásában bőjtöltek délutáni órákig. Tertullián tanúsítja, hogy a’ hetenként kétszeres böjt közönségesen megtartatott. Alexandriai Kelemen szinte meg­ö ö nevezi a’ szerda- és pénteki böjtöket, mint rég bevetteket. — De a’ szigorú, ’s magasb tökélyre törekvő hívek még ezen felül is önkényt bőjtöltek, néha két, vagy három napot is; különösen pedig a’ szombatot adván hozzá a’ közönséges heti bőjt- hez. Illy buzgóság mellett világos törvénynyel kö­telezni a’ híveket felesleges, sőt sérelmes lett volna, miután a’ közönségesen bevett szokáson felül önkényt szigorúbb böjtöt tartottak az egy­ház’ hívei, nem elégedvén be azzal, mit az ál­talánosan bevett szokás szabályivá tett. Mi végre a’ böjtölés’ módját illeti, bizonyos napokon nemcsak a’ húseledeltől, hanem még a’ bortól is megtartották magokat az első kereszté­nyek. Sőt voltak napjaik , mellyeken semmi főtt ételt nem ettek, egyedül csak kenyérrel és víz­zel, vagy gyümölcscsel éltek. Ha nem volt is ál­talános bőjtölési szabály, melly meghatározta vol­na : különösen milly étkektől tartóztassák meg

Next

/
Thumbnails
Contents