Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

146

dáját, mert Lukács' bizonyítása szerint „böjtölés ’s imádkozás között szolgáltak az urnák.“ ’S bizonyára az apostolok’ példájából származik a’ husvét előtti nagy bojt, mellyet mindenkor nagy szigorral tartottak meg az első keresztények. Csak egyszer napjában vettek eledelt, ’s ekkor is igen mértékletesen.

A’ keresztény religiónak erkölcsi tanainál fogva az önmegtagadás’ iskolájának kellett lennie, mert a’ testnek ’s kívánságainak fékezését parancsolja Üdvezitőnk, midőn önmegtagadásra int, ’s midőn tanít, hogy az erénynek ’s az Isten’ dicsőítésének minden vágyainkat alárendeljük; valóban mindjárt feltűnt a’ hívők’ közönségének mértékletessége, kik előbb egész a’ részegségig tobzódtak, pogány szertartásaiknál ’s ünnepeiken. A’ szent keresztség’ méltó vételére gyakori böjtölés által készítették magokat. Sőt nemcsak egyesek, hanem egész községek is, a’ püspök’ felszólítására, Ínség, üldözés’ és egyéb köznyomor’ alkalmával böjtölés közt esdettek az Isten’ irgalmáért.

Mint fönebb mondók, a’ husvét előtti böjtöt a’ legelső időkben már nagy buzgalom- és ájta- tossággal tartották meg a’ keresztények. Szent Irén püspök Victor római pápához irt levelében a’ húsvéti böjtről, mint igen rég’ bevett ájtatos