Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

vén mind étel- mind italban, ’s asztal feletti beszélgetéseikben a’ mindentudó Isten’ jelenlétéről meg nem feledkeztek. Asztal után hálát adván a’ vett jótéteményért, ha az idő ’s körülmények engedték, folytatták könyörgéseik’ és szent énekeiket. —

A’ szentségek bizonyos ünnepélyességgel szolgáltattak a’ keresztényeknek. Első volt a’ ke- resztség, mellyet a’ püspök, vagy az általa megbízott pap adott fel a’ keresztelendőknek. Sőt szükség’ esetében bárki feladhatta a’ szent ke- resztséget. Eleinte minden időben, ’s hol alkalom kínálkozott, megkereszteltetlek a’ megtérők, de későbbi századokban, főleg husvét ’s pünköst’ ünnepein szolgáltatott ki a’ keresztség’szentsége. Nemcsak megérett korúak, hanem csecsemők is részesültek ezen szentségben, kik helyett a’ keresztapák feleltek, egyszersmind magokat kötelezvén , hogyha szülőiket elvesztenék, a’ keresztény hitben fogják nevelni őket. Az apostolok’ korában mindjárt a’ megtérés után feladatott a’ keresztség, ha t. i. jobbulásuk ’s hitök eléggé kitűnt. De midőn a’ hívek’ száma naponta szaporodott, ’s a’ megtértek közül a’ keresztény hitet az üldözésekkor többen megtagadnák, ’s e’ mellett igéretök szerint éltüket sem jobbították volna meg, mielőtt megkereszteltettek a’ megtérni ki-