Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

4 „hogy roppant lelketlen tetem volt, melly naponta porladozásnak indult.“ — Majd egy, majd több császárt számlált a’ római birodalom, mig nem Diocletian négy részre, t. i. két fő uralkodó ’s két kisebb császár között, felosztotta. — Mi egyébiránt nagyságát ’s terjedelmét illeti, az egész első korszakban, ha bár néha-néha megfogyott is, általánosan szólva csakugyan virágzó maradt. Pompejus győzelmes sasai előtt meghajolni kénytetett Judaea is, ’s Ocfavián idejében Heródes által, de a’ római császárság’ fönsége alatt kor- mányoztatott. — Izrael lakta Judaeát, közösen meg­vetett ’s főképen római polgár’ szemében igen csekély becsű nép, — de mivel e’ megvetett nép magában rejtette az uj világ’ — a’ szellemi biro­dalom’ csiráját, kévéssé bővebben vizsgáljuk törté­neteit. Ez elkülönözött, ’s az enyészet’ veszélyei közt különös isteni erő fentartotta nemzetnek, any- nyira elsüllyedt már polgári állása, hogy ön nem­zetségéből királya nem lévén, idegennek kény- telenittetnék hódolni. — Heródes Idumeából származván, a' megjövendölt Szabaditót várva várta Israel, mert írva volt és van a’ teremtés’ könyvében, hogy nem vétetik el Juda’ nemzetsé­gétől az ország, mig el nem jön, ki megigérte- tett. — Anti got i halála után, ki Machabeus nemzetségből vette eredetét, 35 évig uralkodott

Next

/
Thumbnails
Contents