Nicole, Pierre: Hitbéli 's erkölcsi oktatások az Ur imádságáról, Angyali Üdvözletről szent mise' áldozatjáról és az Anyaszentegyháznak egyébnemű imádságairól (Weszprém, 1815)-541
F. A’ léleknek külöbmféle erösíttökre vagyon szüksége, mellyek mind ez igékbe foglalvák: mindennapi kenyerünket. Szünet nélkül szüksége vagyon az Istennek malasztyára, 's szeretetére; ’s ez az oka, hogy az Isteni malaszt mindennapi segedelemnek— Adjutorium quotidianum— neveztetik; ’s az Anyaszentegyház is gyakorta vallya Isten előtt az ö malasztyára való nagy szükségét, úgy hogy minden órában az Istennek, segétségért esedezik. O majd nem minden imádságit azzal kezdi: Uram siess segétségemre, a’ koronás Próféta is megismervén a’ maga erötelenségét imigy kiálta fel: „ Gyorsan hatgass meg engemet Uram: elfogyatkozott az én lelkem. ” (Zsolt. XLII. 7.) Minthogy pedig a’ malaszt, csak annál fogva erősíti, hogy Istenhez kapcsol bennünket, a’ ki tulajdonképpen való élete, eledele, *s kenyere a’ léleknek; az Ur Jésus Krisztusról is azt erősítti az Evangyé- liom, hogy a’ kenyérnek tulajdonságával bír: „ En vagyok az élő kenyér, ki menyből ❖ ( 84 )