Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

66 «oria duo, punctorium unUm, tabula una, plumbum, regula, postis; ad regulandum tabulas graphium.“ J) És még odakin embergyalázó s rontó hadak rivalgásai riasztgaták nemünknek szelíd nemtőjét, addig- lan a szerzetes itt ben könyveket másolt le , magyarázott, újakat szer­keze s bővite. Az apát volt a hallgatag iparmozgalomnak lelke, vezére, rendezője. Egyik czellában íratott a könyv, másikban fóstettek, ara- nyoztattak előbötüi (chrysographia); harmadikban az átnézők s erede­tivel a másolatot egybevetők ültek, negyedikben a lapfüző, kötetcsino- sitó tartózkodott. Más rendtársak késziték állatbőrökből az iróhártyát, tisztát, fejéret mint a hó; mások kint lelkészettel, hithirdetéssel, kertmüvelettel, a parlag telekesitésével, kézmüvekkel foglalkodtak -). Magyar szerzetesek könyvirását bizonyltja szent Gellérd életirata, ki imádság s virrasztás gyakorlati közt Bakonybélben élvén szent há­zat épite magának, és a saját kezeirta könyveket másoltatá (ubi dictabat libros, quos propia manu scribebat) 3). A szerzeteseknek könyv- irási és csinositási méhszorgalmáról tanúskodik például ama váczi fr. Pál a művészet és hittudomány mestere, ki saját kezének jegyzeti szerint, Aquinai szent Tamás summáját ékesen színezte ki 1480-ban 4). A könyvek másolatában vagy újon szerkezeitek hirdetésében szabályul állott (1154 táján Angliában) miszerint a társak előbb azo­kat jól olvassák át s kellő javitgatás után az egyetem vagy más felsőnek Ítélete alá bocsássák: csak ezeknek jóváhagyta szabaditá föl a müvet másolatra vagy kihirdetésre 5). Mióta a rongyolló szövetből készült papir használata bejutott ama- gyar monostorokba (mit a XIII. század vége táján olasz egyháziak kö­zöltek a magyar papsággal °), az óta a kéziratok bősége s illetőleg ') Raumer Holienstauf. 0, 353 s köv. 2) Vesd öszve Reginbald szentenimerami szerz.levele Froumundhoz, a tegeru- leei iratgyiijt. Peznél 1, 161. — I. Fridi ik császár lev. a legernseei apáthoz Pez 1, 409. — könyvjavitókról Regimbald lev. Froumundhoz Pez 1, 162. A régi kériratok virágos, színezett, aranyozott alakját a mint nagyobb könyvtárainkban számosán láthatók, méltán s ütközve csodáljuk, kivált a fris színezetet, a nyers csillámot, rnelly alig múlt év i eredetet muto­gat, noha mióta a szorgalmas szerzetes létévé tollát s ecsetét, talán egy évezred haladott már le. J) Biogr. S. Gerardi cap. 9. *) A könyv esztergomi fökáptalannak nagyszombati könyvtárában látható: „Prima pars summe Theologie D. Thomae Aquin. Veneliis 1477. fol. nun. Utolsó lapján piros betűkkel in a van : „Illuminavi anno domini ni. eccc. LXXX-o et finivi librum illuminando sexta f'eria in die 8-vo Thomae Cantuar infra 8-vas nativitatis verbi Dei incarnati filii Dei altissimi et beatissimae christifere Marie in divina et humana natnra unius suppositi Cui lauset gloria. Ego frat. Paulus deWacia mgr in artibus et Theologia Amen.“ Birtokosa igy irá be magát: „Iste liber est conventus Sancti Joannis Baptistae. 5) Tudom, gyűjteni. 1817. 1, 66. R) \indisch. Ungr, Magazin 1, 132. 138. 141. Első Magyarországon papírra

Next

/
Thumbnails
Contents