Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
tori iskolában, csakhogy az utóbbinak jótényeiben föltétlenül nem osztozhatott. A kornak önző nézetei szolgaságban tartákőt míg váltás vagy elbocsátás által föl nem szabadult. A világi urak folytonosan követelék az egyházon, hogy j óbb ágyaikból vagyis akkori nevezettel „szolgáikból“ főúri beleegyezés nélkül ujonczait ne szedje. Azért Lórin ez érsek zsinata is 1114ben kénytelen volt határozni: „valaki idegen szolgát vagy ollyant, ki urának akaratán kívül szolgaságból el nem bocsátható, vagy bárkit a köznépből (quemcunque de civili populo) urának tudta s megegyezése nélkül papságra készítene, illyent váltson ki, azon- fólül ötveu pénzt birságul fizessen“ J). Elavult azonban e törvény mint látszik már IX. Gergely korában, 1233 táján 2). A férfinem nevelése s oktatása ekép elrendezve lévén, a nőnemet, mennyire a lelkészi hitoktatás- s tanításon kivül a művelődésre vágyódott, vezették a nőkolost orok. Nemes leányok nevelésére szolgált például a Veszprémvölgyi eleinte görög, később latinosuk apáczák zárdája, hol, régibb emlékek hiányozván, a XIII. századról szent Mar- g i t életirata tanúskodik, mikint Katalin,Ilon a, Olympias anya^ oktatók, Margit, Erzsébet stb tanulók voltak. „Olympiadis azzon Bodomérey Tamás ispán urnák felesége vala szent Margit az- zonnak dajkája, nevelője és mestere; — soror Erzsébet Olympias leánya, kyvei egy keunben tanolnak olvasnak vala és egymás mellett állnak vala Carban és egyebeut“ Mar git ta 1. — „Judit Ipolt Ispán urnák leánya- szent Margit azzonnak társa- mykoron egymásnak zólnak vala, egymástól imádságot tanulnak vala és megh kérdyk vala egymástul, mellyk mit olvas“ 3). A székegyházi iskolák elrendezése ezen egész korszak folytán körülbelől ollyan volt, mint azt a XIV. század végén a v á r a d i és esztergomi káptalan látványozásaiban leírva találjuk. Az 1374-ben tartott váradi 4) és 1397-ben irt esztergomi látványozás 5) fön- emlitett laterani zsinat végzéseire és a h aj dánból örökölt rendtartásokra hivatkozik, és az azokon alapuló rendszabályokat, mint csak megujitottakat közli. Azonfólül a látványozások korában iskolásnak s énekesnek hivatott s tettleg hivatalkodó káptalani állo- *) Ő1 *) Koller Epp. Quinque Eccl. 1, 386. „Si quis literas docuerit seu clericum fecerit absque conscientia et confessione Domini sui, ipsum redimat, et insuper quinquaginta pensas persolvat,“ melly szövegből világos, mikép itt csupán a papságra szánásról van szó, másnemű oktatásról pedig szó nem lehet. Merta törvénytelenül tanított szolgát csupán mint papot kellett, mint közösen oktatottat nem kellett kiváltani: Fejér prépost minden tanításra értelmezi e törvény tilalmát. 2) IX. Gergely levele God. dipl. 3. 2, 338. 3) Szent Margit életirata Pray kiad. 362. 364. 365. Meg Sigismundi Ferrari de ord. praedic. 215. 318. 321. 4) Cod. dipl. 9. 4, 605 s köv. 5) God. dipl. 10. 2, 516 s köv.
