Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
57 tak; egy százados itt lakása alatt pedig kivesztek teljesen. Uj kertelést , uj telekesitést s a művelet alá elkészítést kellett foganatba venni, midőn a magyar nemzeti keresztelkedés munkája folyt. Az uj vallással őseinkhöz uj nevelés s művelődés szabálya jutott el, melly belőlük az európai népek testvéreit képezte; a vallásnak apostolai a szellemi művelődésnek is lettek hirdetői, mellynek intézeteit egészen úgy vivék s hozák át a magyarság honába, mint azok többi keresztények közt virágoztak. Nevelés, tudomány, művelődés képviselője s ápolója e korszakban volt a catholicus papság (clerus, oru deu xhrjgog , Isten sorspótléka mint régóta hivaték, melly nevezet ép azon foglalatoskodástól tudóst is jelente ’). Elég clericus azaz tudós volt ama spanyol, kiről egy évrajz emlékezik, Ducangenál; más régi irat János eystetti püspökről mondja, mikint az egyházi jogban nagyclerieus vala2). A nevelés s tudomány művelete az egyház legszebb foglalkozásai közé tartozott , mit eleink igen érthető hieroglyph által fejeztek ki a fejérvári keresztes lovagok szent Istvánról nevezett gyűlelme által használt pecséten. Ennek 1332-ki kinyomatán egyházi férfiú palástban s könnyű fővegben áll s kezeit, egyikében nyílt könyvet tartva, mintegy a szöveget magyarázólag kiterjeszti3). A pannon-halmi pecsét 1290ki kinyomatán a főpap egy fiatal szerzetes által tartott könyvből olvas, a másik meg hallgatóul áll 4). A népnevelés alapját az egyház már hitoktatásával veté meg, midőn azt vévé igazgatása s illetőleg képzése mükörébe, mire semmi földi hatalomnak jogos hatósága nem vala, tudniillik: a gondolatot s érzelmet; az emberi szab a d s ágot, a magán e r k öl c s ö- ket, az egyedi véleményeket: a tudalmat vonta igájába, ezen a kényszerítésnek ellentálló konok dolgok legkonokabbját. A külső embert a polgárzatnak hagyván maga a bensőt foglalta el, és szabályt minden körülményre, minden időre, minden érzés- beszélés vagy cselekvésre nyújtott szabályt a bölcselők és százados tapasztalások bizonyságán üdvöst észszerűt emberhez legillőbbet. És ki fogja megnevezhetni az emberi nemnek hat ezredéves korában valahol létezett intézetét, illetőleg társulatot, melly az emberi egyed fejlesztéséhez igy fogott, a durva anyagban rejlő isteni szikrát gyorsabban felélesztette, azaz emberi egyednek nevelését alaposban s czél- szerűbben vezette volna mint a keresztény egyház ? 5). A népnevelésnek ezen oldaláról a catholicus papság a magyar főurakba és neme- *) *) Dominici Macri Hierolexicon. 2) Ducangeból Batthyányi Leges Eccl. 1. 436. *) Péterffy 1, 40 lapon látható a kép. *) Péterffy 1, 170 lapon. 5) „Trouvez une société ou la raison individuelle se sóit plus hardiment déve- loppé, que dans 1’ E’glise“ mond a mély történetész Guizot. Hist, de la civilisation 136.
