Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
45 körülmények hatalma, vagy könnyelműség által a hullámok játszi hátára bocsáttatott sajkát az orkánok dühe s a veszély roppantságának daczára, a clerus rántá el az örvény széléről és szerencsés tapintattal biztosan vezeté azt nagy Lajos kormányának aranykorába. Hun, tatár, jász stb. bálványimádó volt még ekkor talán honunk vidékein is; legtöbb annak keleti határain: de ezeket ferenczi hirdetők megkeresztelték ’), és 1410-ben XXIII-ik János egyházak emeltetését ajánlotta Sigmond királynak 2). Azon kívül,hogy, az eddigien mondottak szerint, a bálványosok ellen úgy szólván három századig kellett ekkori papságunknak magyar őseinknél a hitet őriznie, e korszak folytában még más, a keresztény egyház kebeléből támadott ellenekkel is látjuk azt küzdeni, kiknek történhető diadala a magyar nemzetet a kereszt tiszteleténél megtartva tévtanokra vezethette volna, melly tévesztést, 1 át sz atr a csupán a vallás körében történőt, a polgári szabadság s nemzetiség veszélyeztetése, s az erkölcsök vadulása követett volna. Kettős belellensége támadott e tekintetben a vallási épségnek s római cath. egyháznak: a görög szakadály és a pataren hit- tévedés. A görög szakadály egyházi befolyáson kívül polgári megigázással fenyegeté hazánkat, melly oldalánál fogva szintén ez iratnak második osztályához tartozván, érdemére ott fog tárgyaltatni ; itt megelőzőleg e tárgyalat eredvényekint elég legyen annyit megemlíteni, hogy e veszélyben is a clerus volt a magyarság mentője; Bán ff y Lukács esztergomi érsekben az ügyek bölcs igazgatóját, a fondorlatok éber meghiusitóját tiszteié. Nem egyesült görög nép a meghóditott tartományokon kívül leginkább a Tisza partjain találtatott, saját egyházi elrendezés nélkül. Az 1215-ki laterani zsinat végzéséből a latin szertartásu püspökök igazhitű papokat tartoztak rendelni, kik anyanyelven tevék e népnek az egyházi szolgálatot, miáltal többnél több hive a s z a k a dál y tó 1 el vonatott. Nagy Lajos alatt a lipuai görög szertartásnak, vonattak igy el 3), másutt mint Krassó s Revében az ellentálló pópok Benedek ispán hatalmába adattak, ki az egyesülni nem akarókat az országból kiüzó 4). A moldvai görög hitűek egyesítése szintén magyar téritők , különösen Antal ferenczi szerzetesnek műve volt, mint VI. Kelemen pápának a két magyar érsekhöz irt leveléből följegyezé Timon. Pápai utasításnál fogva az egyesülteknek jövendő főpásztorában az oláh nyelv ismerete kellékül kitüzetett 5). A patarenok mozgalmai vallást s erkölcsöket megrontani Thuróczi Chron. 3, cap. 46. J) Timon (Í754ki bécsi kiad.) Ungaria nova 85. 1. 3) Thuróczi Chron. 3, cap. 48. „Sclavi districtus de Lipna.“A budai Chrouicon tartja: Lippa. *) Lajos oki. 1366ból. Epit. Chronol 104 lap. *) Timon. Ungaria nova 84 s köv. 1.
