Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

34 Számos zsinaton látjuk a XI. XII. és XIII-ik századi főpapjainkat őrködni és segíteni a vallás és erkölcs javításán nemcsak a lelkészet elrendezése-, a papi fenyíték fóntartása-, s ezúttal az-, egyházi szolgá­lat oldalán látható eleven életpéldányok kiképzése által, hanem ollya- noknak, kik jutalmukat Istennél már élvezék, követésül és tiszteletül a nép elébe állításának általa is. Mert a magyarság ősi vallásán tör­tént javitás s az uj tanokbani gondos egyházi ápolás megtermé mind­járt kezdetén égi gyümölcseit, szent életű férfiakat nevelvén föl, kik ér­demesek lőnek a nemzet mennyezetén csillagokul örökre fény­leni. Ezen gyümölcsök szedése s nép előtti fölmutatása kiszá- mithatlan vallási s erkölcsi vigaszt, épülést s megerősitést Ígért az uj pályán. Azért a régi keresztény apáknak dicső szokása szerint a fő­papok szent István király, Imre herczeg és Ge 11 érd püspök s vértana tetemeinek ünnepélyes fölemelését, az akkori kifejezés szerint, canonis at iót (szentté avatását) rendezték el 1082 és kö­vetkező évben. Régi gyakorlat vala, a szent élet hirében elhalt keresz­tények földi maradványait, miután az isteni fölség a sírjaiknál föltü- nedező csodatényekkel is nyilvánitá földi vándorlásaikban talált ve­lők elégcdését, az illető tartomány főpapi gyűlésén vizsgálat alá venni; tanuk kihallgatása, és minden oldali, a legkisebb körülményig bocsátkozó megfontolás, böjtölés , imádkozás után a nagyszerű ün­nepély zsinatilag meghatároztatott. ') A római zsinat egyik rendeleté „azon szentek testeinek, kik a hit hirdetésével öntözék Ma­gyarországot, legnagyobb böcsben tartását s megérdemlett dicsőíté­sével tiszteltetését parancsold s e végett az apostoli szék követe is megérkezett,“ Yio Arnold szerint 2). Mikép teljesíttetett legyen ezen nemzetünknek fónnevezett három szentje ügyét illető határzat, elbeszéli szentlstván életének mölki, névtelen, de Hartviknál is régibb írója 3), midőn hálás emlékezetű László király székelt az ország trónján, a püspökök és apátok s kik a szentegyház kormányját vezeték Istenben megboldogult István királynak csodatörténetek által bebizonyított szentlétét észrevevén, közakarattal három napi sanyarú böjtöt ren­delének; a püspökök imádkozásba mélyedve, isteni kegyességnek láto­gatását várák népére. És Istenhez térítvén szíveiket, nevének énekes dicsőítése alatt értek a helyköz, hol a szent test vala eltakarítva; fölnyit­tatván a koporsó, olly illat terjede szét, miilyent a jelenlévők egyike nem tapasztalt még, s minden oda járuló betegek tagjai meggyógyul­nak : a vakok látást, bénák lábépséget, bélpoklosok tiszta bőrt, nehéz nyavalyások egészséget, s minden fájdalomgyötörte ember épséget nyert. A megbecsülhetlen értékű kincset fölvevén s a mindenható Is­tennek hálát adván a főpapok ezüst szekrényben vivék át s lepecsétö­Bollandi continuatores in propylaeo dissert. 20. n. 4 de synodis Romanis. Batthyányi Leges Eccl. 1, 168. hol azonban 1072 hibásan áll. 3) Arnoldi Vionis vita S. Gerardi. 3) Stilting Vita S. Steph.

Next

/
Thumbnails
Contents