Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
167 holta után, különben csak ha kanonok lesz, fizettetik ki) a nyitrai szegények intézetére 500 ft, a püspöki gyámházra 500, trencsinire 500, zsolnaira 500 ft jut; nyitrai szegények intézetére újon 2000 ft, szombati kórodéra 500, kézi alamizsnául egyházmegyéje szűkölködőinek számára minden alesperesi kerületbe 400 ft, egyenlő fölosztás végett külde, mit a plébánosok csak jó erkölcsű szegényeknek adandottak; ezúttal a 16 kerületre 6400 ft jutott, — Vururn Jósef 1838-ban nyitrai püspök a mocsonaki, nyitrai, radosnai, krakovani, gyámházakra 125 ftonkint hagya, „miután úgy is jól vannak ellátva“ ; a nyitrai szegények intézetére, mellyet a cholera korában alapila és saját költségén föntarta s részint gazdagita is, 2500 ft alaptőkét hagyott; egyház megyei szegényekre 2500 ft plébániánkint föl— osztandót hagyományozott; a zsolnai árvaház Vurum püspöknek alapítványa királyi helyeslés mellett. Alaptőkéje 100,000 ft vala, mellyet 250,000-ig szándokolt emelni, s mivel ezt nem végezhető be a szükséges pótlékot hátra maradott vagyonából szakasztatla ki. Ezen intézetet püspöki utódinak, és széküresség alatt, a helynököknek gondjára hévvel ajánlotta; az igazgatót pedig mestereket, és a mesternét Isten irgalmára kérte, hogy az árvák atyjai és anyjai legyenek; az árva gyermekeket sajátul fogadva ápolják, szeressék s Isten félelmében a hon javára neveljék. Mivel pedig a zsolnai árvaház csupán Trencsin megyének számára állítatott föl, a Nyitra megyei árváknak, kiket a püspök eddigien ruházni, kézmüvekre tanitatni; föl— szabaditási dijakkal megajándékozni szokott, megóvására « jobb nevelésére a zsolnai intézetnél uj 50,000 ft azon föltétel alatt hagyott, miszerint kamatjából táplálkozzanak. A váczi siketnémákra Kluch püspök, sőt már Fuchs Ferencz által hagyott, de értékében csökkent öszveget, Vurum kiegészítette; a vakok intézetében egy ügyefogyottra helyet alapított; mind a két intézetnek helyzetjavitására két, Pong rá ez János grófnál lévő pénzéről szóló kötelezvényét hagyományozta. — Porubszky György nyitrai k. (1835-ben) káptalani szegény jobbágyokra 400, a zsolnai árvaházra 500, maradék vagyona harmadát a zsolnai árvaházra szentelte x). Püspökeink majd nem kivétel nélkül, szokott utazási modorában cselekedett Ko- p á csy prímás, midőn 1841-ben Veszprémbe érkezve szegények közt 4000 fi osztatott ki, helybeli szegényebb zsidók 120 ft nyertek, az utczai koldulás megszüntetésére itt is 600 vfttal járult évenkint; azon évben a veszprémi kórházra 1000, kaposvárira 2500, barnagi s tahi égetlekre 250 ft ajánla2). Sümegnek tüzkárosult lakosait 1500 fttal vigasztaló meg, két püspöki tisztjének külön 500 ft; 800 köböl rozsot s 200 zsák burgonyát a szűkölkö- dőknek adatott, melly példára a veszprémi káptalan 2000 ft adakozott3). A sümegiek öszvesen 10,000 vftban részesültek Kopácsy részéről4). A 1) Nyitra kápt. lev. hit. másolatiból. 3) Egyh. Tudósit. 1811 febr. 7. 3) Egyh. Tudósit. 1841 máj. Ifi. *) Egyh. Tudósit. 1842 jan. 30 A
