Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
95 sermones XXIV. Item sermones 86 de materiis particularibus ad nutriendas virtutes, et ad vitia exstirpanda potissimum adcomodati, multa doctrina, figuris ac moralitatibus ornatissimi“ Venetiis MDXLI. 3) Expositio cum resolutionibus occurrentium dubiorum etiam Lutheranorum errores validissime confutantium secundum subjectam materiam super epistolam Pauli ad Romanos“ Venetiis MDXLVII. 4) Sermones de laudibus B. Mariae Virginis (Horányi 1, 67). — Berzeviczy Márton, Forgách Ferencz barátja, 1560 táján (Hor. 1, 285), Telegdy Miklós posonyi magyar hitszónok utóbb észt. helynök egyik beszédjében ezeket mondja (1577-ben): ,,tizenhat egész esztendeje múltéi immár, hogy e nagyszombati Egyházban, a Krisztus Jésus Evangeliomát prédikálom. Jóllehet közösleg egyebütt is , a hová érkeztem , kiváltképen peniglen Posonyban az Országgyűlésben , és a közönséges törvényeknek (mellyeket octávának hinak) ide— jénn kereskedtem az Istentől nekem adott girával, és igyekeztem az én Uramnak nyereséget szerezni“ (Egyházi Értekezések 1820 1, 203). Monozlój Endre s Gábor szenlbeszédeket mondának Posonyban; müveik része alkalmasint ama névtelen gyűjtemény, melly a posonyi káptalan könyvtárában találtatik. Zizuri Pál domokosi 1561 táján irta 1) Sermones de Adventu, Quadragesimales et de sanctis. 2) Libellus de societate nominis Dei, et 3) Alter de societate Rosarii. (Horányi 3, 593.) Forró György erdélyi eredetű jesuita 1590 táján több magyar beszédek könyveit készité (Czvittinger 152); Rivulinus János erdélyi magyar 1590 táján irta Fasciculus laudum beatae Virginis (Czvittinger 317); Diokovics Máté bosnya ferenezi vasárnapi s ünnepi beszédeket ada ki, azonfölül illír katekismust (Horányi 1, 523); Illicinus Péter Esztergom megyében tartott beszédeit kiadá, azonfölül: Sermo ad inclyti regni proceres de antiqua fide servanda; Veranchich prímásnak ajánlva 1573-ban; Suphárd Adalbert domokosi szerzetes „praxis adjuvandi agonizantes ut pie moriantur“ Budae (Horányi 3, 309). XVII. században Lander László paulin 1690 táján irta Csepelényi György életét, mellyet Kolarich .1 oach im paulin magyarra fordított. — Landovics István magyar beszédekből két kötetet készite (Horányi 2, 459); Gasparóczy János paulin szent beszédeiből négy kötetet ira (Horányi 4); llofman Pál pécsi püspök 1653 táján sok magyar beszédet tarta, különösen a „Vezekényi örök áldozatok fölött“ (Kát. 32, 908); Illés István észt. kanonok 1695 táján magyar iró (Ilorány 2, 215); Jaj- czay István bosnya szerzetes (Horányi 2, 196); Jászberényi Tamás jesuita 1658 táján ,,B. M. Virgo agonizantium mater“; Hofman Mihály jesuita, „Seneca Christianus4“ (Fejér Acad. Páz. 30); Ágoston Péter erdélyi jesuita, hit szónok 1670 táján, négy magyar beszéd könyvet kiadott; Despotovics László gyászbeszédet ada ki Erdődy gróf fölött. Faber Jakab jesuita „Herculis Christiani S. Francisci Xaverii labores“ 1664 táján (Fejér acad. Páz. 28 s köv.); Ivanics Gy örgy jesuita hét tábori beszédet, meg a szent szűz szeplőtelen fogantatásáról irt 1690 táján (Fejér 30 );