Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
12 mi élet megmentésére amaz ősi aknákból menjenek meríteni kincseket, mellyek által az ősük akkorában helyre tudták igazítani az egyház károsodásait. Mert acath. vallás most már hihetlenül fölemelkedett. A papnöveldék, a tanodák, a jesuiták, a tudós főpapi könyvek Isten áldásából remén- lett gyümölcseiket megtennék. A Jesuiták működése nagy kört jcgyze ki magának, és a tudós, e mellett jámbor szerzet tökélyesen nem csak elfoglaló, de be is tölté azt. Kötetekre terjedne ezen irat, ha csupán a jesuitáknak honunk vallási s erkölcsi helyreállításában szerzett érdemiről is tárgyalkoznék. Ezeket lerjc- delmesb munkákból kell meríteni. A roppant áldásról, melly e téritők léptei után minden vidéken fölsarjazott, tanúskodjék Kazynak jeles könyvéből csak ezen egy szakasz, melly a jesuiták behozatala első éveit 1586 körülieket, rajzolja: „izzadtak is ugyan mind valamennyen, mások a gyóntató-, mások a szószéken; mások pedig, kiket szent buzgalmukhoz mért testerővel áldott vala meg a természet, szabad ég alatt hirdetgetve a hitet, ide s tova vándoroltak, hová léleknyerési égő vágyuk ragadó őket. A thu- róczi rendfeleknek az fájt, hogy a rósz előítéletbe fogott nép a maga bol- dogitásának hevesben ellenszegült. Azonban serény, keserű izzalom öntözte munka ezt is megszelídítő annyira, hogy legalább meghallgatá az atyákat; a szerentul gyűlölt gyógyszert magához bocsátá s elvégre épségét nyeré vissza. Szkalka falu, Luther hive lévén, első mondott le tévedésiről s ingatlanságot ígért, kivált mióta a rendtársak gondviselése s ipara által Isten szolgálatjára szentházat látott határában emelkedni. Azután többen jelentek meg, kik a gyónszékeikben addig munkátlanul ülő papoknak a kívánt fog- lalkodást megszerezték. Csupán egy évben száz bármin ez vallá meg egész élte bűneit, ki vagy csak akkor változtató meg hitvallását, vagy velünk régebben egyetértve, most nyugalmát kérésé lelkének. A következő év tizenegyet adott az egyháznak s Istennek még többeket, kik üdvös malaszt- ját megnyerendőig, számra huszonhatan, éltök éveit számadás aló vevék s leikeiket teljesen nyiták föl a pap előtt. S körülbelül ezek voltak Thuróez vármegyében gyümölcsei a szent hirdetésnek, melly akkoráig mór négy szentházban hangzott. Azonközben a mezőn, falukon tartott magány beszélgetések által az egyenetlenkedők viszályai múltak; barátságok köttettek, magány pörök végeztettek; gazdag de hittévedő vőlegények catholica jegyeseiktől elhagyattattak, a kételkedők vagy ingadozók szilárdítanak. Többek közt kitűnt egy zolnai öreg polgárnak állhatatossága, kit sem a hittévesztő prédikátornak tüzes beszéde, sem a várostanács igazságtalanul reá rovott birsága, sem a szennyes börtön fenyegetése, maga az életveszély sem vonhatott vissza az igaz vallástól. Egyik, általunk megtérített ifjút is foganat nélkül ostromoltak; ki a haragudó hitszónok fenyegetéseire csak nevetett; a szülék hízelgését s igéretit pedig nemes büszkeséggel megvető “ x). ) Hazy hist. Univ. 69. s köv.
