Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

10

ben egyházi jövedelmekből kiszoritá a hívatlanokat *); 1560-ban Ferdinand királytól az egyházjavak visszaszcrzési rendeletét eszközlé ki2); az 1566-ban ötödizben tartott zsinaton már papnövelde fölállítását határozá s azonnal foganalositá is. így, midőn egy részről Erdély és Várad világia- sitásávalvesztett az egyház, más részről belerősödésben szintannyi nyereségre jutott. — Veranchich Antal mint esztergomi érsek papi szentelések, vagy szentöltetések által segített a lelkészek hiányán, mit pótolni akarván a főpapok, sok helyen magok is lelkészkedtek, vagy a XVII. században, szabadalmasok (liccnciatusok) által foglaltaták el a lelkészi állomásokat. Török részeken ferencziek tevék meg a catholicus népnek az egyházi szolgálatot.

Papnöveldék fölállítása volt most a korkivánatok legsürgőshike, az egyházi érdemek legnyomosbja. Zondy Pál zágrábi kanonok magyar s liorvát ifjak számára Bolognában állított intézetet még 1557-ben 3); Oláh érsek tíz növendékre tőn alapítványt, s ezt Miksa császár a Széplak apátsági javakkal hővité; a növelde leendett Nagyszombatban, hol az érsek s káptalana tartózkodott. Ezer forintot rendelt az érsek 1568-ban két magyar ifjúra, ki Bécsben tanulva egyházi rendbe lépend; szintúgy Kulassy György esztergomi énekes 800 f.; 1571-ben Poklostay Máté sági prépost 1100 forintot 4).

E nagy rendszabály oldalán méltó tőszomszédul sorozható a jcsuilák behozatala Magyarországra 1586-ban, melly érdem Draskovich György bibornok kalocsai érseket illeti. A jesuiták által nyert az egyház tanodában ok tatókat, templomban, hithirdetöket, buzgó lelkészeket a vidékeken.

Az Istentiszteletnek oktatványi részére, miután reá a trienti zsinat sarkallatot ada, nagy gond fordítalott még 1560 évben. Eddigien ezen ér- tekezvény folyamából bizonyos lön, mikép a magyar nemzet elmúlt korszakiban az igehirdetés, a szentlevél s evangélium magyarázata a cath.. szentházakban mindenkor gyakoroltatott: ezeken fülűi 1560-ban Oláh (s példáján, hol lehető, a többi magyar főpap 5), végezé, miszerint minden plébános a maga plébániáján tartózkodjék; nyáját a cath. egyház- s vallásban megtartsa; ha mindennap nem is, legalább minden vasárnapon és ünnepen misézzen; evangéliumot, szentlevelet nem csak bötű szerint magyarázzon, hanem ,,ha Istentől a tudomány ajándokát bírja, hitszónokoljon is, és a vallás könyvét adja elő; az apostoli bilfoglalatol, úr imádságát, angyali üdvözletét tanítsa: mind ebben nem Luther, Brencius, Fülöp, Calvin s más hitlévesztők magány véleményét, ha- *)

*) PéterlTy Conc. 2, 5. s köv.

2) Corpus Juris 1, 494 s köv.

3) Hat. 22, 1028 s köv.

') Pray Spécim. Hier. 1, 181. s) Lányi M. egyli. 1, 144. 162.