Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

191

szabadon költözhettek el stb, 1279-ben '). — Szintúgy János opoli herczeg, pannonhalmi apátság kormányzója idejében, 1418-ban Aug- merius várnagy a Bársonyos melletti Szőllős pusztának megnépe- sitésére húsz évi szabadalmak ígéretével gyűjtött lakosokat 2).

Midőn a kecsediek, úgymint: Kenez,Seletuk és Miklós Selce fia, Loránds Raj nőid — Rajnold fiai László, Detre Hejm — Odún fiai — ősi javukon a tituli prépostságot alapiták 1290-táján , Tetei nevű pusztatelket — ,,habitatore et cultore destitutam“ ajándékozták Pál s Ágoston atyának; a szerzetesek saját költségen, részint jámbor keresztények adakozásán saját kezük munkáltával — „propriis laboribus“ — emelék a monostort3). — Úgy az egyháziak többnyire laktalan, pusztán álló vagy ki- pusztitott parlag helyeket nyerének vagy cseréiének vagy vásáriának , mellyeket előbb kiparlagitani s telekesiteniök kellett, mielőtt hasznát vehetendék. Száz példábul jó lesz csak néhányat is megemlíteni és pedig azon korból, melly a népvándor lat azaz világpusztitás korától igen távol esik úgymint, 1336-ból, midőn Cha- nády esztergomi érsek által Stehl laktalan birtokot — „possessionem desertam ad flumen Sókus“ — látjuk cserében vétetni Seep asz- szony Jakab özvegyétől, mellyért neki Vadkerten egy udvarhelyet élte fogytáig tartozott átengedni4). — Domokos erdélyi püspök, Gyulafej érvárnak további megnépesitését s művelését czélba ve- vén, a puszta helyek tulajdonosit házak emelésére vagy a puszták eladására szólította 1357-ben: valaki építeni vagy eladni nem akart, ki- böcsültetett mint ama Hanko s Miklós mester telke közti házhely, mit a püspök László mesternek L őr in ez fiának három markán eladatott 5).

A városok lakosi számban és vagyonban öregbültek. Ipar, kereskedés, utazás, szünetlen forgalom s müveit lelkészeik által nyert ismeretek s ujj mutatások csirái perczenkint szélesedő körben sarjado- zának, miglen az igy kiképezett közvélemény erdeje, XV. század elején már az egész társaságot beárnyazá. Sigmond kormánya első éveiben a nagyobb városok mint: Pest, Kassa, Bartfa, Nagyszombat, Posony, Eperjes, Soprony biráit s esküdt képviselőit Budára látjuk gyülekezni, hol a király helyeseltével köz állapotaik javítására ezélzó száz hetven őt czikkelyt szerkezének (i). — Nem volt a világon korszerű kérdés, mellyet az egyház , ha erkölcsi jóságáról s polgári hasznavehetőségéről meggyőződék, minden erejével nem gyá’) Cod. dipl. 5. 2, 590. s köv.

2) Registrum Archivi Mont. Pannon. 287 lapon. A pannonhalmi levéltárban.

3) Cod. dipl. 6. 1, 322. s köv.

*) Cod. dipl. 8. 4, 206. s köv.

*j Cod. dipl. 9. 3, 170. s köv.

6) Kovachich codex authenticus Juris Tavernicalis Statut. 274. — Kovachich formulae solemnes styli in praefatione pag. 4.