Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

153

És ha keresünk emléket, melly őseink szólamit, s erélyes lelkűk kinyomatit tüntesse élőnkbe, azaz nyelvemléket, úgy illyent csak ama kijegyzett körben kell keresnünk. Egyedül az egyház ápolta a polgárzat által elhanyagolt ősnyelvet; ennek emlékei tehát az egyház kincsei közt kutatandók. S valójában, ha egyházi beszéd e i n k, templomi énekeink szentirási könyveink, legendáin — mind egyháziak müve—nem volnának, őseink nyelvéről mintsem tudnánk. Hlyeién emlékek elseje a már értelmezett boldvai gyászbeszéd imádságával: „Latiátuc feleym.“— ezután következik a sok legenda közöl reánk viradott szent Margit életirása, e könyvben kútfőül is használtatva. Pray után Révai és Horváth István egyetértőleg e mü keletkeztét az 1276 év előtt folyó évekbe teszik'). Legrégibb nyelvemlékink harmadika nagy Lajos király esküje, mellyet egyházi jegyző irt a törvények közé s igy a maga kezére kerültet Telegdi pécsi püspök kiadá2). Negyedikül kell tenni a tatrosi másolatnak s a bécsi codexnek eredeti iratát, melly Horváth István szerint Mária királyné alatt 1383 táján fe- renczi szerzetesek társulatában készült, (Káldy György barátja látta a kéziratot); később résznyire Tamás és Bálint pap által Moldvában másoltatott:!). — XY. századi magyar nyelvemlékek közé tartozik Báthory László paulin szerzetesnek szentirás- és szentek életének fordítása4), temesvári Pelbart s más hitszónokok magyar beszédgyüjteménye; Kelemen 1468, Szigeti Jakab 1476, váradi Mihály paulinok 14^4 táján mind magyar hitszónokok 5). A már elősorolt hitoktatást szabályozó zsinati végzések stb bizonyossá tesznek bennünket arról, mint feküdt légyen szivén az egyháznak a magyar nép művelése s a magyar nyelvben megtartása. — Tudtunkra első magyar nyelvtant irt 1453ben Cesinge János pécsi püspök ; D é cs i J á n o s egyik Te legdy Jánoshoz 1598-ban irt levelében magasztalólag emlékezik róla, noha az kárunkra elveszett. Ide tartozik az alkalmasint Corvin korában szerkezeit egyházi, szent Lászlót dicsőítő ének: „Idvezzlégy kegyelmes sz. László király“ stb fi); azonfólül a magyar múzeumban őrzött szent Elek és első remete szent Pál életirása 1450—1526-ból, hol vége felé ez áll:

„Ezt zerzették pestnek városában; vgyau ottan szent péter vczájában : zwletett vtán elmwlt ydőben ;

* ezer őth záz ées nyolch estendőbcn.“

') Ferenczy Adalék honi nyelv. tört. 15. lap.

2) Ferenczy id. h. 19. lap.

3) Vesd öszve nagy Lajos és Hunyady Mátyás védelm. Horváth Istvántól. —

Régi magyar nyelvemlékek 2, 14 s köv. — Ferenczy adalék 21. s köv,

4) Magyar nyelveml. 2, XVI. lap.

5) Ferenczy Adalék 29 lap. s) Ferenczy Adalék 26 lap.