Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
147 várost zálogosítá el. — Velenczét, midőn 1500-ban Törököktől bántatott , több ezer aranynyal s (frigyesek szerzésére) nagy befolyásával segíté '). A roppantul fenyegető ozmán támadás ellen terjedelmes körű ellenkészületet tőn II. Lajos; az országgyűlési ha- tárzatok nemesi fölkelésről magokra a magányos lelkészekre is terjeszkedtek ; az erdélyi különösen most érintett szász papokról bizonyos, mikép fej s vagyonvesztés alatt táborba szállandottak, mint a szebeni káptalannak — és Zapolyainak fólhivó leveléből világos 2). Ist- vánífy szerint a főpapok- s dandáraikon kivül Mohács mezején sok b o- k á n y o s (togatus) is harczolt, mi aligha egyedül deákokra s nem papokra is egyszersmind vonatkozik 3). Tolnai Máté pannonhalmi fő- és Jakab bakonybéli apát a mohácsi táborjárástól 1526-ban nagykoruk miatt fölmentettek, de mindenik maga helyett egy lovast küldeni és jobbágyaik egy ötödét fölfegyverezni tartozott. Máté hadi népének kapitánya nemes Baj esi (máskép Asszonyfalvai) Pál 4). — Az egész mohácsi sereg vezérségére alkalmas férfiút találni nehéz volt. A főurak, nem kis oka s tényezője a nemzet zavarásainak, a hadvezér- séget nem akarták elvállalni és II. L aj o s király kénytelenségből Tomory Pál kalocsai érsekhöz, különben igen hősi vezérhöz fordult, kire a harcz sorsát akarta bízni: azonban „To mo ry“ (mint ez események kortársa a lengyel Dubravszky e dolgokat előadja) igen alaposan mentegeté magát miért nem vállalhatná el a hadvezérséget: mert ő csupán engedelmeskedni s közlegény gyanánt hadakozni tanult; szabályos és nagyszerű hadvezéri fogásokat, miktől a sereg üdve várható, soha sem volt alkalma gyakorolni.“ Midőn mentegetőzve az ügyön mitsem változtathatott, azt a tanácsot nyujtá, miszerint külföldi segédhadakat gyűjtsenek, illy hatalmas ellenségen a hon csekély ereje ki nem foghatván. És ezen tanácsát (tudniillik a cseh morva, sléz segédhadakról) elfogadák, noha korlátozva : annyira bizakodtak el saját erejükben. Jelen voltam (dixit me coram, ir a lengyel), midőn egy, Magyarországon első tekintélyű s méltóságú férfiú az én főpapomnak Thurzó Szaniszlónake szavakat mondá : nincs sok segédhad küldésére szükségünk; azonban hireszteljétek , mintha tömérdek sokat küldenétek 5).“ — - Másik kortárs és szintén szemtanú, Brodarich István püspök s cancellár tanúsága szerint, midőn a király Báthára érkezett azonnal „Palinai György — bosnya püspököt Tomory után küldé;“ fővezér választása volt a tanács szőnyegén; Lajos ,,a jelenlévők szándokit és titkos szavazatit megvizsgálván, látta mikép sokkal többen a szerzetesre (Tomoryra) hajlaJ) Schniitth Aeppi Strigon 93 s kőv. 2) Querelae Capital. Cibin Windisch Ungr. Magaz. 4, 190. — Zapolyai levele Thonháuser dékánhoz 1526—ki aprii 17—kéről. Ugyanott. 3) Istvánffyból Keresztúri Hist. Epp. Varad. 2, 8. 4) Eredetiből a pannonhalmi levéltárban. 5) Dubrav. hist. 313 lapon. 10*
