Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
104 Iáiról csak adatok hiányoznak s e hiányból azoknak nem voltára annál kevésbé következtethetni, minél hihetlenebb, hogy ha szabad s mezővárosokban létesitett befolyásával a papság iskolát, miért ne tette volna ezt falun is? Amaz úgynevezett szegény pat- varizáló (recordantes) deákok nagy száma faluról is eredeti ekkor úgy, mint most, midőn a falusi elemi oktatásból kikerülő növendék , az apa ekéjét mezejét abban hagyva, tanodába indúl. — Néhány a számos intézet közül egyetemi rangra emeltetett s az ad- diglanmerő egyházi pártolásból, társilag királyiba is vétetett. Számos könyvtár mind nyilvános mind házi magányos utóbb könyvsajtó is könnyité a művelődés haladását. Volt túdos az egyházi rendből, mellyben minden tudomány képviseltetett; volt számosiró, ki az emberiségnek köz tudalmi tárát honunk termékivei szaporitá; volt műkedvelő, és értő is a magyar papságban, ki az élet fanyar perczeit a múzsák lenge szózatival csinos emlékkel édesítve szépité. — A müveit nevelés ennyi eszközinéi, a magyar főúrban-, nemes- és pórban csak akarat és szorgalom kellett arra, miszerint euro p ail ag művelődhessék. Ha tehát olly példákra akadtok valahol mint miilyen B á t hor i István erdélyi vajda, Gu- thi Ország László nádori! folovász, és Rozgony Simon palotamester , vagy K i n i s y Pál országbíró vala kik közül az első három , mivel Fridrik s Miksa meg Ulászlónak 1491 — ki szerződésén magokat aláírni nem tudák, másokkal helyettesitetének '), abból a nemzetnek nevelési intézetekben árvánhagyatására következést nem fogtok vonhatni. Főúri s nemesi ifjaink nagyobb része mai napokban is keveset tanúi; ama harczos század folytán pedig az úrfiak inkább fegyverforgatásnak éltek; olvasást írást hősileg lenézvén, a házi papra bízták. Ebből ítélhetni milly igazzal Írhatta 1-ör a „marty rologium Evangelicoru m“ szerzője, mikép a művészet s tudomány derengése csak a huszi tanok fejledéséből vonta eredetét, mit az óta semmi módon eloltania az egyháznak nem sikerűit -); 2-or Kovachich Márton, midőn mondja, mikép Corvin Mátyás az első vala, ki meré hinni, hogy világiak is bírnak tudomány ápolásra tehetségekkel s a tudósság nem épen fekete öltönyben létez egyedül és szükségképen 3); 3-or A magyar protestánsok, midőn a türelmi rendelvény kieszközlésére folyamodványt nyujtának 2-dik J óz sefti ö z s a fónnevezett hadi urak irni nem tudásából a Magyarországnak egytemes tudatlanságára hivatkoztak és fonákúí álliták, mikép a névnevelő oktatás Magyarfóldön csak a protestáns tanok behozatala óta divatos lett légyen 8). Kollár auctarium diplom. 259 s köv. 3) Martyrologium Evangelicor. 190 lap. *) Kovachich Merkur 17»71— 6 Hist, 7 lap. *) Hiteles másolatból.
