Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
102 Berlinbe; 1518-ban Stöffler János tiibingi oktató és csillagjós 1524-re Satura és Marsnak a halban leendő egyesüléséből vizözönt jövendőié, mi V. Károlyt s udvarnokait, meg a rajna mellékieket nagy rettegésbe hozta; bekövetkezett nem teljesültét a jóslók a Noeféle Isten ígéretre róvták: helyette a pórháborút mondák bocsátottnak a nemzet nyakára. — A posonyi tanodát Vitéz, csak elöleges kedvező csillagállások szemlélete után nyitá meg, mellynek képét Schier Sükösd atya a tanoda leiratában közli *), Nem csoda, hogy a égtán kedvelő Corvinra is ragadott az égtan ápolása s a csillagjóslat szeretete. Budai könyvtárában volt nagy boltozatos kamra, hol az ég fénytartományai ábrázoltattak roppant éggolyóval s egyéb szerekkel. Az éggömböt romjaiban találta 1573-ban Ungnád báró, Miksa császár követe Budán, s rajta e fólirast olvasta: Cum rex Mathias suscepit sceptra Bohemae Gentis, talis erat lucida forma poli“ 2). Cesinge Jánusnak (komája — Galeothoz irt) leveléből értjük mikint születésjós, órajövendelő szerekkel is éltek e század emberi , mikkel azonban a pécsi püspök mit sem gondolt :!). Egyébiránt is levelei, miket raguzai Gazu 1 o Jánoshoz, Marsilius Ficinushoz irt, Jánusnak elfogulatlanságát s a gondviselésben helyzeti erős hitét jelesül bizonyítják 4). Jele mikép minden csillagtudós e korszakban, nem vala csilagjós. A tudomány haladása ölelve ragadá magával a festő, véső, építő, éneklő s hangozó művészeteket. Mátyás kápolnája könyvtára s egyéb épületi, oszloprendi szobor s képi ékességei, a kápolnának vizerőmüves orgonája (organum hydraulicum) a márványmedenezés kutak Budán és ezek példáján másutt is emelt szép paloták, szentegyházak, példaúl Fejérvárott stb. a világ bámultát vonák magokra ö). Müveit honából hozá Beatrix királyné a művészeket, kiknek müveivel már előbb megismerkedének olaszfóldi tanulóink Vitéz János, Cesinge, Várday stb.; a jóizlés müveit hazahozták vagy hozatták s terjesztették; a mestereket serkenték s ápolák. Vitéz érseknek Esztergom vári építései s kertalkotvánvai a nemzet dicsőségére váltak. Sz. Béla templomot égetett téglával fódeté ; tágas vári palotája előtt márványból erkélyeket, folyosókat, egyik Dunára néző szikla mellé gömbölü tornyos emeltete, hol csillagvizsgáló és rendes lak’szobája, is volt, honnan gyönyörű kertjei — s a Dunán át sik J) Xystus Schier Acad. Istrop. 11 lap táblával. 2) Vallaszky hist. lit. sub. Corv. 83. J) Rollernél 4, 199, „De magistro Bartholomaeo, quamvis ego non sim astrologus, tamen ita judico quod ille homo nescit fortuna uti. Nos har- tenus Deo juvante satis feliciter viximus, sine Horoscopio etGenetlia- cis spero vivemus et in futurum.“ 4) Cesinge leveli Rollernél 4, 193, 219. s) Schier Buda sacra 43. — Kat. 16, 908.
