Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

100

brixeni oktató 1450 táján, leírta epiri Castriot György életét 13 könyvben '). — Barbeta János sziszeki születésű domokosi szerzetes 1470 táján irta Dalmatország történetét 2). — A „chronicon Budense“ (Thurócziénak kivonata) szerzője, mit Geréb prépostnak ajánlva Hess kinyomata 1473 3); — Ranzan Péter luceriai püspök a már fönlevő „epitome historiae Hungariae“-nak átidomitója Magyarországon , hová őt Fér din an d nápolyi király Mátyás kéretére bocsátá 1488 táján 4). Dombrai Márk horvát remete szerzetes a lepoglavai monostor tanulmányi igazgatója , szerzete évkönyveit kezdé írni; 1496 meghalt 5). Rendtársa Magyar Bálint atya irta remete szent Pál csudatényeit, Krakóban 1507-ben kinyomottakat ''). Tubero vagy Cervinus Lajos Raguzában apát, irta korának com- mentárjait, Frangepáni Gergely kalocsai érseknek ajánlottakat, kitől könyvének tárgyait is nyeré nagyobb részt 7). Far nádi Miklós ferenczi szerzetestől van: „compendiosa quaedam nec minus lectu jucunda descriptio urbis Hieruzalem 8). — Természettudomány képviselői is jobbára e gy ház iák e században. Ama számos gyógytudoron kívül kik a nyelv s művészet művelői közt előfordultak, volt Stock János Sigmond udvari orvosa gyógytudor (medicinae doctor, et physicus specialis) s egyszersmind budai, aztán szepesi prépost !'); testvére Stock Miklós mester utána budai prépost sza- badmüvészet s orvosi ismeret tudora 1450 táján l0). 1485 körül élt lengyel Márt on budai pap , művészet s gyógytudor, ki Mátyás királynak csillagállásból hosszú életet jósola, mi azonban be nem következett n).

Mert a tudomány haladásával haladnak a nem biztos gyökerekbe oltott tudománynak f a 11 y ú sarjai is. A természet tanulmányait kezdettől fogva mint láttuk nagyon fóltartóztatá fejledésében a c s i 1- lagjóslat és érczmüv esség. Amölki évlapok szerint 1488- ban-négyszáz olasz érkezett a nápolyi király vejéhöz (Corvinhoz) Bécs- be; köztük sokan furcsa dolgokon törék fejeiket, és az érczmüvességet (alchymiát) gyakorolták. Egykor parázson olly roppant tüzet raktak, hogy a háziúr megrémülve fölkiálta: „emberek ! bizony a várost elhamvasztjátok.“ Azonban ök föl sem vevén az üdvös intést , ellenben

J) Czvittinger 29 s köv.

2) Engel Gesch. Ungarn, in 4-to 2,175. J) Korányi 1, 53.

*) Kat. 16, 857.

5) Horányi 1, 526.

6j Horányi 2 , 183.

7) Schedius Zeitschrift 4. 3, 172.

8) Vallaszky Hist. ht. 81 lap.

9) Cod. dipl. 10. 7, 451.

10) Kat. 13, 718.

Schier Buda sacra 23.