Tomkaházi Tomka György: Erköltsi tudomány a katona számára (Pest, 1831)-512

VI

tiszta lelkűsége mellett is lehetetlen legyen az alattvalónak egészen ált’ tekinteni, mint azon patakot, mellynek vize ámbár zavaratlan, és kristály tisztaságú, de ollyan méjj, hogy fenekét látni lehetetlen. —Akkor épen úgy fog az alattvaló, a* maga parantsolójáról gondolkozni, mint a’bőlts az istenről a’ természetben: bőltsességét, és jóságát mindenben, a’ mit csak eszével felfoghat fel találván .> úgy ifél azon kevés esetekről is, mellyeket ő által nem láthat , és meg nem (ismerhet, vagy a’ mit ama’ kellemetes magyar kőltő bersenyinek valóban szép fohásza tartya:

,,Isten! kit a’ Bólts* láng esze fel nem ér ,

,,Csak titkon e'rezó lelke óhajtva sejt í ,,Léted világít, mint égó ,,Nap, de szemünk bele nem tekinthet!

A: csekélységet sem megvetni-nein kell, sem kis lelköleg nagyobbitani. A’ nevezetes, csekély, nagy, és kitsiny dolgok mindnyájan töltsék be helyeiket y értékjeket, és illető mértékben érdemellyék meg a’ Parantsoló figyelmét. Senki sem lehet szerentsével, és betsűlettel másoknak ura, és elöljárója, hamég maga magának* parantsolni nem tud. Mert valamig indulatjain, önn’ haszon keresetén, büszkeségén, és tüzén uralkodni nem képes; mind addig nem ösmeri, vagy legalább megtartani nem tudja az igazság, és igazságtalanság határait; a* személyt a’ dologgal gyakran felcseréli, és öszvekeveri; parantsol mert lehet, büntet mert akar. — Yagynak ollyan dolgok, és cselekedetek, mellyeket felfedeztetések, és köztudomásra lett jövetelek után, büntetetlen hagyni nem lehet, de a’ mellyek még inkább ártalmasabbak lesznek , ha meg- büntettetnek. Az okosság meg tudja azokat előzni, vagy színleli, hogy semmit észre nem vett. A’di'fséret, és gyalázat, szűkén osztogatva használnak, de feltse- rélve az első szerfelett való biztosságot, és merészséget szül, az utolsó pedig a’ helyett hogy jobbítana bosszúra gerjeszt. Mennél több a* törvény, annál több