Tomkaházi Tomka György: Erköltsi tudomány a katona számára (Pest, 1831)-512

szolgál, hogy balgatagságáf, 's boldogtalanságai neki megmutassa. Rettenetes világosság ? rettenetesebb mint a/, cjj maga! az i ily ember áradozó kívánságival , megbánással, cpe-déssel, reménnyel, es gyalázattal, hare/,ol szüntelen , míg ve'gre a’ níéllységbe nem merül. Mindág nyughatatlan, mindég kélségeskedik. ,,Ki tudja így kell neki magához szóllani, ki tudja , melly tettekre síillyedsz-alá még estve lészen, és ki tudja, mennyire hány vet szenyvedelmed a’ szerentsétlenség tengerén , míg egy esztendő eltelik ?“ O reá már a’világon esak veszedelem vár mindenütt. Elenyésznek ő előtte a’ természet’, és az emberi társaság teljes örömei, mert az ezen örömekhez való bemenetel kártyája a’ jó, ’s csendes vidám szív, nints többé birtokában. — Ot a’ szép természet nem gyönyörködteti , *s neki a’ nap tisztán nem világit, mert az ő lelkének szeme egésségtelen , és homályos. — Az evedzős-Jegény még örülhet állasán, a’ rabszolga még alhatik lanczain } de a’ ki az alatsony szenyvedelmekuek szolgál, az a’ legkegyetlenebb Tirannus lábai alal t nyög , álma nem álom, ébren** léte nem ébrenlétei , öröme nem öröm, ’s nyxígodalma kín. Megvettetett szolgává süljed alá, holott szabados úr lehetne. — ,,Hitka erő, ’s hatalom fekszik az emberitest’ nedvcsőveiben, ha magát készakarva mól sárba nem süllyeszti.41 —

,,A’ Bajnok’ egész kötelességét úgy szóllván ellensége’ meggyőzése teszi. Ezt ő a’ Hadak’, nem pedig a’ Philosophia oskoláiban tamilja . De ha veszedelmei nagyobbak, és tettei nehezebbek, nem kell e akkor indulatjainak is erőssebbeknek, és szabadabbaknak lenni? Jó lessz e’, ha a’ hideg okosság az ő vérével együtt bátorságát, és indulataival egyszerre erejé. i »• elgyengíténdi ?" Valóban nem lehet ettől félni. — Ugyanis előbb hajlandóságait meggyőzvén, annál könnyebben , nemesebben , és bizonyossabban fog a’ Katona ellenségein is győzedelmeskedni. A’ Bajnokot számtalan különféle tárgyuk veszik-környül , mellyek az ein-