Tomkaházi Tomka György: Erköltsi tudomány a katona számára (Pest, 1831)-512

43

nak, '8 azok állal mind másoknak, mind magának, vagy használ, vagy árt, — harmadik eset nintsen. —

1/ szerint tehát a’ Philosophiának kötelessége , az emberi lélek’ ezen ragéit hatalmába keri'leni,’s megtartani , azokat nemesebb cze'lok felé erányzani, de éppen nem azokat végképpen elnyomni, és számkivetni, azok’ hijjával ugyan is az ember tüstént egy akadozó , ’s tehetetlen machinává lenne hasonló, mellynetc rugója nintsen. Azon orvosságot, melly a’ természet erejét nem támogatná , és igazgatná, hanem inkább el nyomná, és kiirtaná, minden, a’ ki okos, mint rosszat azonnal félre vetné , bár milly’ foganatosnak árálgatnánk is azt előtte. Az tehát a’ kérdés , hogy miképpen lehetne az emberi indulatokon győzedelmet venni ? az az, azokat vezetni, ártatlanokká, és jólté vökké tenni, és igy mind egyórányiéiban larlani, ligy hogy az okosság uralkodása alól soha ki ne törjenek. Ez a’ mesterség nehéz, de éppen oily’ szükséges az életben, mint nehéz. —

Ha többeknek panaszaikra halgatnánk, úgy ezt eszközleni lehetetlen volna. De ezen panaszok többnyire gyanúsok, mert többen nem a’ dolgot , hanem magokat vádolhatlyák, ’s akaratjok’ nemle'lfén paoa- szolkodnak, és így győzni akarnak, a- nélkíí*, hogy viaskodnának , és meggyógyulni orvosság nélkül. — Egyik kezekkel a’ rabság köteleit akarják feloldani , ’s a’ másikkal még szorosabban húzzák azt összve; önn’ kívánságaikat mértékletességre szeretnék szoktatni , ’s még is szüntelen azoknak táplálásáról gondoskodnak i félnek a’ gyógyítás rövid fájdalmától, s inkább készek a’ betegség naponként nevekedő fájdalmait szcnyvedni$ a’ segítő eszközöket tehetetlenséggel vádolják, ’s nem volt bátorságok azokat megösmerni, és használni. *—Már csak megtanulnák az illyenek a’ Mágnestől , miképp’ kellyen belső erejeket feleleveníteni , ’s nagyohbítaui ? a’ helett, hogy a’tunyaság, ’s rozsda