Tomkaházi Tomka György: Erköltsi tudomány a katona számára (Pest, 1831)-512

3-9

bajt mindég inkább nevelik, mint kissebbítik; és az erőltetett változtatások , ’s azoknak következései ritkán pótolják egészen ki, a’ velek öszve köttetett, ’s áita- lok okoztatott szerentsétlenségeket; ’s hányszor nem vezetnek ismét a’régire vissza? Es éppen a’ szeren- tsétlenségben, a’szükség idején mutatja ki magát a’ kedves haza eránt való szeretet legszebben , leg tisztábban.

Forró hazaszeretet eszközli,’s tartja-fcl a’ nemzet virágzását. Milly’ nagy vélt Athéné’ Perikiese, milly’ hatalmas Kóma’ Scipiói alatt? Az egész roppant birodalom egy nagy boldog famíliát képzett. A’ törvényadó , atya, ’s a' legnagyobb hős, mindég legérdemesebb polgár is vala. Érdem volt az egyetlen egy út a’ betsületre, ’s hivatalra. A’ ditsősség több volt, mint kiotsek, és aJ haza több, mint minden egyéb; inert a’ hány’ hatalmának, biztos voltának, szabadságának +.és hővölködésénck mindnyájan hasznát vették. Törvény helyett józan erkölts uralkodott. Nagy eszű, és nemes szívű férfiak kormányzók a’ nemzetet. Böltsesség által kiművelve, Status vallás által vezéreltetve, egy szeretettől a* haza szeretőiétől lelkesülve —- mindnyájokban egy lélek uralkodott. Veszélyek nevelék bátorságokat, bültsesség őrzötte szerentséjeket, és szerentséjek szül- te-elé kevélységeket. így emelte őket a’nemzeti-érzés, és büszkeség. De eltűnvén majd az érzések egysége , és .a’ hazaszeretete közzűlök, vége lett azonnal az erőnek, hírnek, ’s boldogságnak is. Csupán Ieélés, és gyönyörűség után kapkodó hiúkká fajulának-alá az egykori hősek, ’s csak hamar mind azon ellenségeknek gűnnyává lettek, kiknek hajdan rettentői valónak.

Mind a’ philosophia, mind a’természet hirdetik, és javasolják a* Haza szerctetet. Amaz alapokoknál fogva, ez érzések által. A’ barom viaskodni kész tanyájáért. És az ember azt hiszi, hogy sehol sem csergedeznek a* források kiesebben; sehol sem illatoznak a’ virágok