Bíró Márton: Erköltsi keresztény oktatások különösön a fenyítő házakban raboskodóknak remélhető meg-jobbitásokra (Kolozsvár, 1819)-452

neveli, jobbítja, gyarapítja. Az az: a’ sa*» játság fel-ébreszti az emberekben a’ szorgalmat, kifejti a’tehetségeket,’s ezek által a’ természetnek munkálódását fel segélli, adómánnyait meg-jobbitja. Ki nem tudja azt, hogy azzal, a’ mit az emberek közönségesen bírnak, közönségesen nem-is gondolnak ? sajátság nélkül ki-ásnák a’ Ibidből az élelmünkre való gyökereket, de senki sem ültetne mást helyekbe: leszednek az önkent termett vad gyiimbl- tsbket, de az oltás áltál azokat meg néni jobbítanék: el-fógdosnók, a’mint lehetne* a1 vad állatokat, de nagyobb hasznunkra meg nem' szelídítenék. Mint a’ medve lel szedi a’ vad gyümöltseket, de azoknak termo fajival nem gondol, le-fosztya a termett málnát, de annak jövendőben termo növevényTeit meg nem kimélli; így bánnék az ember mindennel, ha nékie sajátja nem volna. Még az pl_> an jószágok-* ban-is, melyek tsak zálogba birattatnak, ’s melyek igazán sajátá nem válhatnak, soha elegendő szorgalmat, jobbítást, ki- mívelést nem látunk ; mert annak meggondolása ? hogy : g£ nem lts£ mindenkor ■ , *20