Bíró Márton: Erköltsi keresztény oktatások különösön a fenyítő házakban raboskodóknak remélhető meg-jobbitásokra (Kolozsvár, 1819)-452

inert így természetes. Hát leheté nagyobb , ’s bízoyosabb adósság annál , mel lyel a’ magzatok fziiléjeknek tartoznak? Vagy talám azt kérditek: miprt vagyunk létéiért Atyámfiái! a’ táplálásért, adosok a’ nevelésért. Olyan adósságok ezek, hogy sem tsak a’ Sz. írás ,Péld. 20 - i5 hanem egy régi? és tekintetet érdemlő pogány bölts a’ bolondok fzámába tészi azokat , a5 kik ezt fisak kétségbe is hozzák. Arist* lib. 1. c. ii. Innen vagyon, hogy mincj az Isten, mind az emberek, mind a*Keresztény jégben, mind azon kívül, min den nemzetek a* szüléknek {tiszteletét, az Isteni tifztelet után legelső kötelességnek Ösmérték. Ha tehát a’ nyilván való tartozó kötelességnek, ’s a’ bizonyost adósságnak lefizetésért fenki sem szokott fizetni, jutalmat adni, nem jól mondám é , hogyr tsudálni lehet az Istennek bőkezűségét, mint hegy a’magzatoknak a’í’zti lékhez való jó akaratért jutalmat rendel ? Annyival inkább, hogy ezen adósságnak lefizetésére nem tsak az Írott, hanem a5 szívi nkte mettzet terméfzeti törrény is kötelez Hónkét: érzik ezt az állatok is ?

369