Bíró Márton: Erköltsi keresztény oktatások különösön a fenyítő házakban raboskodóknak remélhető meg-jobbitásokra (Kolozsvár, 1819)-452
353 vább, vagy: erre meny, és ne amarra fi megeméfzti tehát ilyen esetben a’ tü2 nem csak azt a’ kit akartatok, hanem azo kát is, kiket nem akartatok: nem tsak azt, a’ kit talám véckesnek képzeltetek, hanem azokat is,kiket ártatlanoknak Ítéltetek Ályatok mégmar: az ég, és föld között ti vakmerő gynjtogatók, tekintsetek fel ax égbe ahoz 5 a’ ki látta mit növeltetek £ ébreszszétekfel a' lelkiösméretet, vegye* tek elé az értelmet, ’s icélyécekmeg, ve* gyetek számba, ha lehet, mennyit —* és mennyinek —ártottatok? Annyival is inkább, hogy a’ tűz igen különös szer^ nem olyan, mint a’többi elementom^ Ö nem hagyjamég aJ dolognak mivóltátj <5 titánná nem marad egyéb, tsak por és hammu. A’föld ha munkád után reménységedet megcsalja, kipótolja másköT: a' szél ha ki döntögeti szép termöíájidat ^ ha elhánnya épületedet, legalább fáját ott hagygya: a' viz ha soványit és ront cgjf felölmás felöl szaporít, és trágyáz: 4 pusztító tűznek egész végbe vitele merő kár. Jusson eszetekbe az is, a’ mit mái több ízben élőtökbe terjesztettem, hogy £z üdvösségnek megnyerhetéséxs szükség %