Bíró Márton: Erköltsi keresztény oktatások különösön a fenyítő házakban raboskodóknak remélhető meg-jobbitásokra (Kolozsvár, 1819)-452
N. XXIV. Folytatása az előbbi Oktatásnak. hek hire füleinkbe í*epül, megrezzent az bennünket, néha a’ kár egyenesen minket nem illet is; de ha egyszer’smind arról is tudósittatunk, hogy a’ kár a’ mi jószágunkban vagyonúnkban esett, már akkora* szomorúság bánat— félelem egélzszen ellepj alig tudjuk feltalálni magunkat. Atyámfiái! beszéllek néktek legközelebb a’ káromlás bűnének szörnyűségéről $ ha az megilletett titeket, nem tsak nem bá- nam, söc örvendek rajta, de úgy ha a* penítentziára, a’ megjobbúlásra illetödte- íekmeg: Azomban ügy vélem, jobban megfogtok illetődni, mihent ma tőleiii megértitek, hogy az a1 bűn nem tsak szörnyű önnön magában; hanem azon kivül véghetetlen károkkal, veszedelmekkel, ég valamely nevezetes káros esetx pe«
/
