Bíró Márton: Erköltsi keresztény oktatások különösön a fenyítő házakban raboskodóknak remélhető meg-jobbitásokra (Kolozsvár, 1819)-452
319 kötelességét még az állatok is érzik? Se- \ieka Sőt nintsen annyira szilaj vad, melyet a1 jótétemény a’ jótévöhoz ne szelídítsen, e’-felett, ha kitelik tőle, még szolgálattal is özet: és a' Keresztény, ki a5 mennyei jótéteményeknek legédesebb .falatival táplált a tik a’ jótévö ISTENnek boszu- sággal űzessen? Ha volna egy ember, ki a’napot, mely nékünk világosságot — meleget — termékenységet *— táplálást — e- gésséget okoz, szidalmazná motskólná, nem megbomlott eszanek mondanátok Ö- tet? ügy de, azon kívül, hogy a'Nap csak az ISTEN által tészen jóc velünk, az Ö jótéteménye az isteni jótéteményekhez képest csak annyi, vagy sokkal kevesebb, mint a’ Napnak mekkorasága a’ minden teremtményeknek nagyságához képest. Most már ebből itély etek meg— ha felérhetitek eszetekkel — mekkora légyen a’legjobb tévő ISTENt káromlással szídalmazőknak háládatlansága 1 es e miart mekkora bűne! Hogy eltelesse valaki jótevőjét, nagy hiba, nagy bűn*, de hogy tllene támodjon és motskólya— ki engedheti ezt meg? ' i fó" A-
