Bíró Márton: Erköltsi keresztény oktatások különösön a fenyítő házakban raboskodóknak remélhető meg-jobbitásokra (Kolozsvár, 1819)-452

I IO

gal, halhatatlansággal Úgy de a’ bűn e-* zekböl Ötét úgy ki vetkezteti, hogynem ^sak hafonló lesz az oktalan állatokhoz „ hanem azoknál még alább valóis. Mely íeiseges tulajdonsága a’léleknek az értei- fries okosság! Ez által ö a’ jót a’ rosz- tól az ártalmast a1 hafznostól elválasztja: a’ jcienvalókat elrendeli, a’ kovetkezen- lioi.et előre láttya. Ez a’ tulajdonság nem tsas talp köve az emberi élet boldogságául, hanem annak felépítőié, ’s megtar- tojaís. Úgy dea’ biin megfosztya az embert ezen ízép tulajdonságtól, vagj/is a bűn miatt értelmes az ember okosságnéL kül. sőt a1 bűnnel egybe kaptsolt értelem nem cgj éb a valóságos bólondságnál; mert a világnak böltsessége bolondság az Isten flott. Valóban a’mennyi a’ bűn, annyi a’ bolondság: mert valamint a’ bolondság» úgy a’ bi nis ellenkezik a’ józon észszel. Állítsátok Atyámfiái! magatokat magatok eleibe , ’s Ítéljétek meg: nena bolondságot követtetekéel, midőn bűnt tettetek ? Belybe hagyhatjátoké azt most megtiyu gott elmével , a’ mire az indulatos, gág ragadott? Mondjátok meg nem bolond

vól