Bíró Márton: Erköltsi keresztény oktatások különösön a fenyítő házakban raboskodóknak remélhető meg-jobbitásokra (Kolozsvár, 1819)-452

ini-is követünk, mert igaz az írásnak a- ma mondása, hogy a7 kik bűnt tselekesz* vek, áj hamisságot ellenségek a magok telkeknek , Tob . 12. — io. életeknek, ból - dogs ágoknak. Ha a1 szegénység nyom minket , ennek oka a’ bűn; mert hogy ne ajándékozna az földi jókat, ha a’ bűn gátot nem vetne az áldásoknak, a’ ki Ö- rökös jókat-is kéfzitett nekünk? keressétek, ügy mond az áldások Attya ? előbb az Isten Országát , j5 mind ezek' a’ miket boldogító szereknek neveztek 5 hozzá adatnak. Bűnt követni annyi, mint az áldást a háztól elkergetni, amaz igék ízerént: szerette az átkot és reá jö; nem akazta az áldást, \r eltávozik töli Zsólt. joS —ik. Valóban nem akarja z áldást az, a’ ki akarja ü’ bűnt ; mert kitol van az áldás? Kitsoda az, a ki az észtén dei aratásnak telyes voltát meg őrzi véltünk nemde az Isten ? nem *az 5 ki terjesztett karjai tölteneké bé minden nemzeteket áldáfokkal? De mitsoda az, a’mb leg inkább gyűlöl az Isten? nem de a

biin ? ha tehát nints áldás , mit möndha*