Bíró Márton: Erköltsi keresztény oktatások különösön a fenyítő házakban raboskodóknak remélhető meg-jobbitásokra (Kolozsvár, 1819)-452
IO l seiésnek valami jó kinézéfe , midőn titeket ktilömbbféle gonoszságokra vetemedni engedett ? Valyon nem azért jutta- totté a’ raboskodásra, hogj' azon erköltsi oktatáfok által, melyeket koronként hozzátok tartok, a’ tőkélletességre józon gondolatokat belétek tsepegtessen ? So* lián voltak már, a' kik a’ menyországra vezető utat a’tőmlötzben találtákfel. Va lóban könnyen meglehet vala, hogy fogságra nem jutva, az istenes intéseket hól- tig elkerültétek volna, Tsak igaz tehát az, hogy valamint nintsen e’ világban o- lyan jó, mely valami hibával férges ne vólna; úgy rósz sints, melynek legalább 1 ’$ egyik oldala enyhítő vigasztalásra okot ' nem fzolgáltatna. Ti fogságra, fzenre- dések alá estetek , de éppen ez a’ fogság alkalmatosság, és ősztön néktek arra 9 hogy a* léleknek megtisztítására, az istenes erköltsöknek gyakorlására időtök, helyetek, módotok légyen. Hát ugyan akarnátoké ezen jó alkalmatosságot ilyen betses haszon nélkül elvesztegetni? Hát hogy Sz, Pál szavaival kérdezzelek — hiába stsnvtdnéUki ily sokat 2 GaL 3.4. J Aa
