Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 2. rész (Pest, 1818) - 44.272.2

8

tiség leven vétketek; mindenben csak érzékiteknek eledelét keresv én : ha most már a Lé. lek erkölcsúlését nagyobbra nem becsülitek — — még megnem kezdettetek térni. Ha irigy- kedés és vetélkedés volt eddig vétketek ; csak ennek vagy amannak pompáin, jövedelmin, számos udvarán, s szerencséjén tűnődött kaján elmétek ; most már ha ezeken csendes elmével keresztül nem néztek, mint a Gondviselés' szint oily szabad ajándékain , miilyen

a' ti szépségtek és termetetek .*-------még megnem kezdettetek térni. Ha eddig a' pártoskodó szándék és nyughatatlankodás volt vétketek: az erőszakos újításokra lévén hajlandók ; ha mégném győződtetek, hogy tulajdon igazgatástok’ formájában is , szabadok lehettük a’törvények’ uralkodása alatt: — — még megnem kezdettek térni. Szóval: ha a’ világ’ makszi- máit még is nagyobbra becsülitek mint az Istenét , még megnem kezdettetek térni.

Látván Magdolnát a’Fariseus'gyanúságának és vakmerő Ítéletének kitétetve : azt gondolnák sokan, hogy nincs esze , hogjr lenem tor- kollya, holott könnyen letorkolhatná Őtet. Magdolna azonban halgat , és békességes-türéssel szenved. Se a’ világ’ gonoszsága ellen nem pana- szolkodik, se nem boszonkodik az emberek vakmerősége ellen, Tudván , hogy a' Penitentziára van szüksége, és nincs igazsága a' világ’ kárhozta- tására.AzIstenre hagyá tehátő az Ítéletet, és mentségét, El se mulatta azt Üdvözítőnk : ,, Simon, úgymond, vagyon valami mondásom néked.44 Szóval megvetvén a’ világ’ makszimáit, meg- veté Ő annak Ítéletét is.

’S valóban liiános volna a' ti világ-meg- vetéstek, annak makszimáitól elidegenedvén , ha az ő ítéletével még aggódnátok. A' világ