Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 2. rész (Pest, 1818) - 44.272.2

68

gyeimet kért. Sót ama' nézésére öszvetoídúlt nép is, eme nem-emberek , kik az ó csúfolta- tására, és megútállatására gyűltek ide, mel- lyöket verek viszszatérvén !

így bizonyítá szenvedése által Jésus ta- nítvényinak, hogy a' gyózedelemre és uraságra vivő ösvény a’ fájdalmakon és békességes- türésen megy keresztül. E' világi örömökről ’s gyönyörűségekről lemondván, magát szántszándékkal megalázván, ’s lealacsonyítván, kívánt ő minket elidegenítteni a’ világi javak' rendetlen szeretetélől; setét íátyolt vont ez é- letnek minden pompáira, és hívságira. A’ békés szenvedés az az örökség, mellyet követőinek testamentomban hagyott; mainap keresztét Jérusáiem’ utszáin vivén, kihí minnyájun- kat, kik dicsőségében részesülni kívánunk , a’ nyomdokiba lépésre, 's ez általkeresztünk' békés viseletére. ,,A’ ki utánnam akar jönni, ta- „gadja-meg magát, és vegye-fel az ő keresztét, ,,és kövessen engem“ , úgymond (Máté 16, 2á.) Ez a’ kereszt , mellyet viselni tartozunk , azon szenvedés , melly alá elkerülhetetlenül vettetett e’ halandó életünk; az a’ fájdalom , melly rendetlen indúlatinknak és vágyódásink- nak öldökléséből, és szabad kényünknek egészen az ész' és religyió' urasága alá hódításából származik. Ha átallyuk ezt a’keresztet vál- lainkra venni , azért a' keresztet einem kerül- Jyük , s még súlyosabbat vonzunk magunkra. A' szenvedés az ember' része e' próba-állapot- tyában; ha ezen Jésus’igáját lerázzuk nyakunkból, a' világ’, és saját indúlatosságunk’ rabságába , 's kegyetlen uralkodása alá vetemedünk. E világ fiainak súlyos terhi k az 6 büszkeségük, nagyravágyássok, hívságok, és testiségük’ igája; a' setétség' fejedelmének igája. Azon ö-