Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 2. rész (Pest, 1818) - 44.272.2

sal gazdagabbúlni törekedtük; azon tobzódás- tokát, mellyel az eszitek’ világát olly gyakran eloltyátok, és lelketeket minden ellenségnek, kinek csak e’ magatokkal jótehetetlenségtek- ben titeket meglepni tetszik , zsákmányul adjátok. Látá azon külömbféle drága vérébe került malasztokat, mellyeket ti háládatlanúl el- henyéltök ’s megvettük ; azon jeles testi lelki erőket, tehetségeket, jóravalő alkalmatosságokat , mellyekkel viszszaéltök.

Az Ö szeme behatott akkor a ti lélekes- mérettök’ rejtekibe , szíveitek’ titkaiba , hova ti ezen üdvösségtek’ napjaiban se akartok pillantani, midőn intettök , hogy nyilatkoztassá- tok-ki minden bűneiteket, ’s fogyatkozástokat az Ö lábainál a'gyóntatószékben. Szemléié lelketeket azon indúlattyában, mellyben most vagyon; hogy talán ama’ belső bírótól furdal- tatván , a’ gonoszság’ liajhászásában kifáradván sincs elég eltökélléstek arra, hogy bilincseiteket szét-törjétek, ’s magatokat az Istennek hív szolyálattyára szánnyátok. Látá talán, hogy némellyek közűletek, ámbár elérzékenyűltek a’ bűnnek gonoszságán Jesus’ szenvedésére nézve , még is rá nem állanak , hogy a’ gonosz szövetségüket feláldozzák, a’ roszra vivő alkalmatosságokat kerűllyék ; hogy majd a’ szokásból, tisztesség’emberi ítélet’tekéntetéből, vagy más illy méltatlan indító okra nézve , ama’ Szentek’szentyét olly szívbe fogadják, melly a’ gyalázat, ’s undokság’ lakhelye, ‘s ezzel tetézik romlottságok’ mértékét. Ah! talán látá, hpgy ezen itt jelenlévők közűi némellyek majd az Istennelvaló megbékűlésöket szinte halálok* órájáig halogattyák, midőn az ég az ö helytelen sohajtásikat és könnyeiket megfogja vetni.

Ez