Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 2. rész (Pest, 1818) - 44.272.2

hogy egy mi értékünknél nagyobb érdemű engeszteld áldozat rendeltessék helyettünk. De e’ földön, sőt az egész teremtésben se találkozott olly mi , melly elégséges lett volna az Isten’ megkérlelésére , és vétkes teremtményivelvaló békéltetésére. Tehát megnyílt az ég ; ama’igaz, szent, és örök Atya Isten1 fia bocsátatott-le; ezen Istenember állíttatott helyünkbe ; ember: hogy szenvedhessen ; Isten : hogy szenvedési- nek méltó érdeme legyen.

A A ! megfogtátok-e jól a1 bűnnek ezen súl- lyát és gonoszságát ? Megfontoltátok-e, midőn vétekre adtátok magatokat, tisztátalan gyö- nyörűSégtek’kielégítésére, hiú, múlandó kedvetek1 töltésére, vagy valamelly alávaló nyereség1 szerzésére? megfontoltátok-e, hogyolly gonosz cselekedetekre vetemedtök , mellyértaz egész teremtés se tehet eleget, melly ért egy Istenembernek szükség volt eleget tenni; hogy ti azon vagytok , hogy a’ felség1 Urát feszíttsé- tek-meg; az Ő szent vérét ontassátok-ki, azon adósság’ eltörlésére , mellyet semmi másképp1 einem törölhetni. Ah bizonyára akkor megnem fontoltátok ti , hogy mire vetemedtök ; ha megfontoltátok volna, lehetetlen volt volna illy alávalóságot elkövetnetek, — Néha készek volnátok ti elhinni, hogy a1 bűnnek szabott büntetési a1 megbántást fölül is haladják, és az Isten1 igazsága igen sanyarú ; egy pillan- tatnyi vétket örök büntetéssel sarczolván ; mivel az érezhető dolgoktól vezéreltetvén számba nem veszitek , hogy a’ bűn nem csak az Isten’ barátságát elveszteti , végczélunktól örökre el- szakaszt ; az Istennek képét bennünk letörli, ’s örök megv ettetéssel billegez; hanem reánk olly szennyet is mázol, mellyet csak egy Istenember’ vérével moshatni-le; olly adósságot hoz,