Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 2. rész (Pest, 1818) - 44.272.2

—— gp 'W

és Te ellened! Felkelvén el is méné Attyához* ’s megköveté Ötét mondván: Atyám! vétkeztem az ég ellen , ’s te ellened; már nem vagyok méltó, hogy a’ te Fiadnak hívattassam“ A’ szívbéli vallás - tételnél fogva így fakadt tö- xödelemre, így tért meg a’ tékozló fiú. Bűnös keresztény! a’ te tökélletes gyónásod , a’ te Pap előtt név és számszerént való bún megváltásodnál fogva , nem fogsz-e te méginkábl* magadba térni, és sopánkodni mondván : A- tyám ! vétkeztem ellened , és az ég ellen : nem vagyok méltó, hogy a’ Te Fiadnak hívatttas- sam !!

A' Gyónás szint olly hathatósan hódittya a’ Bűnöst a’ maga meggyőzésére, ’s az elégtétel’ gyakorlásinak telyesítésére is. A’magunk* bűnről vádoltatása, magában is sajnos dolog; magunknak a’ lelki Bíró’ ítélete alá vetése , egy a’ Religyiónknak legterhesebb munkáji közűi; azon jóságos cselekedetek’ gyakorlása , mellye- ket a' Pap tulajdon bélátása szerént élőnkbe szab , érzékeny szenvedés ; belső ellenkezésünkbe telvén. Az okozott kár’kielégítése, az idegen jószág’ viszsza téríttése, a’ tett botránko- zás helyre hozása, a’veszedelmes szövetség’kerülése , a’ rósz szokás elhagyása; a’vétek’ megbocsátása; az ellenséggel megbékűlés : mind an- nyi gyötrelmes foglalatosságok, Ezek magunk meggyőzése, ’s az Isteni törvény’ tisztelete , az az : Istennek mindenek felett való szerete- te , ’s a' valóságos lelki jóság nélkül tőlünk telyességgel kilelhetetlenek.

Ezen magunk meggyőzésére, ezen elégtétel’ gyakorlásnak elszenvedésére, melly hathatós legyen a’bűn-raegvallásnak ereje , lássátok amaz Aszszonynak , ki a’ városban bűnös vaja , példájából. Minek utánna ö azj eltévelye-