Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 2. rész (Pest, 1818) - 44.272.2
21 6 nek e? azárt meinem szűnnek ok az Evan?e* lium’hirdetésétől, mondván Pállal : ,,Mintegy gonosztévö munkálkodom a’ fogságig ; de az Isten’ igéje meg nem köttetette (II Tim. 2,9.) A’ legrémítÓbb kínokkal fenyegettetnek e ? E« zektöl einem ijednek , mondván azon Pállal , hogy a* ki mint Apostol él, kész mint Mártyr meghalni: „Semmit ezektől nem félek ; se drágábbnak nem tartom életemet magamnál, hogy bizonyságot tegyek az Isten malasztyának E- vangejiumáról44 (Apóst, cs, 20, 2/p) Az pa- rancsoltatik-e fejők’ vesztése alatt, hogy hal- gassanak ? Azt felelik Ők köz akarattal; ha az Isten a’ szóllást parancsollya , az emberek einem tilthattyák : „ Felelvén pedig Péter, és Apostolok mondának; az Istennek inkább kell engedni, hogy sem a? embereknek“ (ott. 5 , •29 ) Melly hékestüréssel ? ! Mint Kristus’ hív- tanítvánnyal, ki az o megfeszítojinek bocsánatot kért Mennyei Attyától, felemeltt karokkal, térd hajtva könyörögnek ók üldözőikért , és másokkal is imádkoztatnak ; megölhetni, felfeszíthetni őket, de panaszra , zúgolódásra nem. fakaszthatni: „Kérlek, hogy mindenek előtt kő »yörgések legyenek, imádságok , kérések, háladások , minden emberekért, a’ Királyokért- ?s mindenekért, kik a’ méltóságban vágynak44 mond Pál I Tim. 2, 12. ’S melly örömmel végre?! Új csuda ismét! Új csata! a’ gyozö- delemnek új neme! Fáiaszszátok ki magatokat Poroztok kínzásaikban , ki nem fáraszthat- tyátok őket szenvedéseikben ; eme tanúk , kiknek egy vétkök , hogy másokat a’ vétektől elmarnák vonni, kik csak azért Játszatnak árta', masoknak , mivel ártatlanok : ihol vérrel fees* kendeztettek, sebekkel rakottak; mindazáltal örvendezve mennek el az ítélő szék elől Jent"»
