Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 2. rész (Pest, 1818) - 44.272.2

szóllamlik; mennél tovább halgatott eddig, arcnál inkább szóll már: „Allván Péter a' tizenegygyei , felemelé szavát, és szólla nekik“ S mit is szollá? ,,Zsidó férfiak, és minnyájan, kik JerusaJemben laktok, ez nektek tudva legyen, és füleitekbe vegyétek az én igéimet: a’ Nazarethi Jésust, eme' erők és csudák által Istentől ti közöttetek javallott férfiat — a’ ha- missaknak kezeik által megöltétek” (Apóst. cs. 2 , 14—22.) Ez , kit megfeszítettetek a’ ti Istenetek volt; de tudjátok , hogy ezen Isten a keresztet meghaladván, a’ halálon is győzedeK meskedett: ,,Ez élet’ alkotóját, kit megöltetek , az Isten feltámasztotta halottaiból; melly- nek mi tanúi vagyunk“ (ott 3, 15») Melly szavak ezek? Melly nagy bátorság ez?! Azért szót szóllani , kit Jerusalem megvetett; annak dicsőségét hirdetni, kit a’ papi és világi Bírák halálra kárhoztattak; annak feltámadtál prédikálni , kinek vérét a’ Zsidó nép magára , és fiaira vette: melly rendkívül való merészség ez? Mit gondolsz Péter! nem fognak-e ezek téged' részegnek, »eszelősnek, tartani? Néni ítélhetnek e téged is Mestered’ sententziájára? Nem, A A ! ideje, hogy Péter, ki eddig a’világ’ ítéletétől tartott, ne tartson többé ; ideje, hogy ama világot , mellyet eddig félve félt, t r u 11 z o 1 1 y a ezentúl. Hogy annál hathatósabban szóllyon, a' legesleg főbb napon, a’ nagyobb öszveseregléskor, a’ Zsidóknak legjelesebb ünnepén szóllamlik ö meg; midőn annyi szemek függnek rajta, hány népeket világít a' napnak fénnyé; annyi nyelvek készek az ö elkárhoztatására , a’ hány nemzetek számoltatnak. '5 minémú helyen szóll ő? Nagy Isten ! ott, hol a’ legmérészebb szívűuek is megkellene rezzennie; ott, hol még a’ fold.