Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

Nincsenek-e az Isten, vagy emberek’ részéröl olly akadályok, mellyek azt tilalmaznák? mert ezektől függ minden lehetség vagy lehetetlenség. Lássuk egyenként.

Hogy az Isteni kijelentés magában nem képtelenség , az az : hogy magában lehetséges; arról bizonyosok vagyunk onnét : mivel ezt az okoskodó emberi ész gondolhattya : a’ mi lehetetlen, azt nem is gondolhatni. De erről nem is kétségeskedett soha senki; csupán arról lehet itt tehát kérdés: vallyon lehetséges-e az külsőképpen is? vagy is: mivel minden Isteni kijelentésnek a’ természet' rendén kivűl szükség megesni, vagyon e olly erő és hatalom, melly az illy kijelentést véghez vihesse ? És kijelentheti-e nékünk rejtek igazságit úgy, hogy bizonyosokká-is lehessünk rólok , 's hasznát is vehessük jelentésének ? — Bizonnyára vágynak mindenek előtt az Isten’ természetében és véghetetlen tulajdonságiban olly minket iliető igazságok is , mellyekre a’ mi szűk bélátásunk tétovázva, vagy éppen nem tehet szert; e’ látható munkájában is, a'világ’ min- denségében , hány illy titkokra bökkenünk?! A’ mi csekély értelmünk az övéhez képest ol- lyan lévén mint egy eleven forrás a’ nagy tengerhez; vagy eggy szövétnek a'naphoz képest: hiszen o véghetetlen Valóság. — Önthet is ő nyilván bizonyos érzéseket belénk, Isteni munkálkodásának észrevétele végett: hiszen ő értelmünk mestere. A’ természetben, és érzé- kenységinkben, olly változást-is tehet, hogy Isteni közbenjárásáról is bizonyosok legyünk egyszersmind : hiszen ő minden elementomok’ ura. A ki lelkünkhez testet kapcsolt, nem ve- het-e emberi ábrázatot is magára, hogy annál bővebben, és tökélletesebben oktasson

— 47 —