Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1
Tartalomjegyzék
szív áldást és vigasztalást hoz a’ szühölködők- re , megbocsát könnyen , vígan mindeneknek ; *s kiveri elméjéből, ha ki vétett ellene. A'bosz- szúállás, és más embertelenség nem fér az ö szánakodó szivéhez. — Könyörületesség’ szent erkölcse ! kár hogy reád sincs elegendő serkentésünk Religyió nélkül! ’s á t. A' Jó , lehet, hogy foghat egy szelíd indú- latú emberen , ki kedvező szerencsében él , és kevés vagy semmi késértetekkel nem tusako- dik: de az erőszakos állapotban, a’kívánságok' neki hevülésében , senki se gyakorolhatja sokáig a Virtust csupán azért: mert esze azt jóvá haggya. ’S valaki azt mondja; azt csak mondja ; voltaképp' pedig más mellékes okok feszegetik Őtet. — Azon szépségnek fénnye-is, mellyel az ész az erkölcset kedvel- teti : a’ kívánságok’ csatájára könnyen eltűnik. — S a’ léleknek azon gyönyörűségét, mellyet az erkölcsnek gyakorlásából érzünk , a’ szenvedő testnek jajjai könnyen elnyomják.— Azon szokást, mellyel hozzá törődünk a’ Virtus’ munkálásához , roszra hajlandóságunk hamarmeggyőzi. így miadgya meg a’gyarló embernek az erkölcsességre való elégséges hódú- Jást? Csupán a’ Religió. Midőn azt sugallya szivébe: a’ lelki-jóságot gyakorolván, megtetszel a’ Teremtődnek; baráttya vagy ama’ Felségesnek; valóságos fija a’ te mennyei Atyádnak ! Ellenben a’ bűnbe vetemedését hátrál- lya, feddvén, hogy az Istennel való barátságát semmivé ne tegye, el ne idegeníttse magától szerelmes Attyának szivét, ne ingerellye ama. igaz Birót fenyítékre, ’s büntetésre. Ez, ’s más illy szerű hódításokkal szerzi a’ Religyió ama jeles erkölcsi diadalmakat a' késértetek' közepében, mellyeket eléggé nem csudálhat-
