Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

tenné magát bűnössé, melly teremtménnyé- hez,egy emberhez, se volna illendő.— Azon kin­csek, mellyek a’ fold' gyomrában vannak, az a hasznára valók; erejivel élvén, szolgálattyára fordíthattya minden e'világon lévőket, és e- szét megvetvén a’ legrettenetesebb vadakon is uralkodik: s a' Religió adja tudtára, hogy az Isten mindezekre hatalmat adott neki. — JNem fél, nem tart, nem gyanakodik, hogy a’ rend, melly mostanában uralkodik e' földünk’ glóbissán, bomlásba, vagy zavarodásba jő vé­letlenül: mert a* Religió oktattya őtet, hogy az Isten , teremtvén , helybe hagyá ’s rnegerÖ- síté azokat. (Ott i. és 2. részben.) Nem a mi oktatásunkra szolgálnak-e mindezek ? Más az: egy állat se gyarlóbb test-aíkot- mánnyára nézve az embernél: még-is eggy sem bír nála erőszakosabb indulatokkal. Eggy se csügged úgy el félelmében ; eggy se hivalkodik úgy fel szerencséjében; eggy se dühödik úgy neki boszszú kívánásában; mint az Ember. Lám a’ vadak az ö féleiekkel megbarátkoznak, békével élnek; sőt eggymást védelmezik-is el­lenségeik ellen ; az oroszlányok nem öldösnek dölfös gyilkossággal más oroszlányokat, a’ ra­vasz kígyók nem vesztegetik eggymást mér­gükkel; a’ tengeri csudák csak azokat pusztít- tyák , kik nem az ő neműkhez tartozandók. ’S egek! ellenben melly csekélység az, a’ mi a’ kártékony emberi indúlatokat közönségesen felzendíti?! Egy heába való irigység , csekél szerencse , eggy álom , eggy semmi. Háin, hogy az Isten Ábel áldozattyát inkább kedvelte , meg boszonkodván, haragra gerjede, elváltoza az ő színében , s megölé ártatlan öcscsét. Gyülölé vala Esau is Jakabot nagy gyülölséggel az ál­dás-

Next

/
Thumbnails
Contents