Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1
Tartalomjegyzék
tatása végett hozzá teszünk , az távúi se egy jrangbéli az Isten’ kinyilatkoztatott szavával : de azt is tudom ám, hogy nekünk lelkitanítóknak az Isten’ igéje örökké olly kútfő , melly- ]böl meríttyük oktatásunkat. Mi némünémü eszközök vagyunk , kik által veletek közöltéinek az üdvösséges igazságok. A’ hit’ ágazati, és az evangéliumi tanúságok a' mi előadásunk’ tárgyai és fundamentomi mindenkor ; s csak Jiéntelenségből, a' hitetlenekkel lévén dolgunk, térünk-el az Evangéliumtól. Bízom én e' dologban az Istennek kegyelmében , kinek követségében járunk, 's kit mindenekelőtt segítségül hívunk, einem hágy az minket, kivált közönségesen , hogy Istenimesterünk’ tanításától jobbra vagy balra kitérjünk. Ezek szerént egy k. lelkitanítást megfontolván , bátorkodom én ■vallani felőle; hogy az eledel, mellyet élőtökké teszünk , örökké az Isten’ igéje , és ennek csupa elkészítése a’ mi munkánk , melly ezen eledelt kellemetesebbé vagy kelletlenné teheti ugyan, de tápláló ereje örökké az Istenről V-agyon. Ezekre nézve kk! hogy azon mag, melly itten hintetik , gyümölcsözzék , minket Lelkitanítókat, — bátor egyébként együgyű, sőt bűnös embereket — midőn ezen sz. emeleten állunk , nemint közönséges embereket, kik magoktól szóllnak, hanem mint Kristus’ szolgáit (I Kor, 4,1.) kik, mint sz. Pál mond, Kristus- ért követségben járunk (II. Kor. 5, 20.) úgy tekintsetek ; azon igéket , mellyeket hirdetünk , ne mint emberi tanácsokat, hanem jnint Isten igéjit, a' mint valóban azok, sz. Pál’ kifejezése szerént (l Thess. 2, i5.) úgy vegyétek. Ha illy eitökéllésbe nem helyhezte- titek magatokat, halgatván előadásunkat, meg lehet - hogy tetszik beszédünk’ elkésaültsége „ — 148 —