Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

len anya, „ha G elfeletkeznék is , de én einem „feletkezem rólad; úgymond; íme az én ke­kemre írtalak tégedet, és a’te falaid minden­kor szemeim előtt41 (Isa. 36 : v, 25. kk.). Tud­ja ö azt, hogy erotelen szolgája ő magában, és alkalmatlan minden jóra; azonban a’világ hálókat hány néki, a’ test pedig, mint vala- melly hitetlen zsellér a gyönyörűség’ csalárd neve alatt igyekszik otet megfosztani ártatlan­ságától; azért az ő irgalmasságának sokasága szerént elfordítja orczáját bűneinktől (Zs. 5o.); és kinyújtya gyámolitó kezét segedelmünkre busúlásunkban. MelJy számos bizonyságokkal tehetném én ezen igazságot szembetűnővé ta­pasztalásunkból , ha annak bizonyságát ön­nön szívetek eléggé nem erezné; hogy valaki ezen Istenünk’ hegyes gondviselésébe bízott, megnem csalattatott! ! Bízott- Dávid, ama’ annyi viszontagságokon általment Dávid ; egyik órában palotájából , ’s királyi székéből számki- vettetik, másikban dicsősége és uralkodása is­mét helyre áll; bízott Ezekhiás, az ellenség- neksokaságától mintegy elnyelettetvén, és száz- nyolczvan - ezereknek öldöklésével kiszabadít- tya az Isten őtet ellenséginek körmei közűi; bízott Judith aszszony, és vele a' szorongatta- tott Bethuíia városa : és a’ felfuvalkodtak egy gyarló aszszonyi kar által megaláztattak; 's a' t. Egy Isteni gondviselésben vetett bizodalomnak semmi se lehetetlen igaz kérésében : úgy raj­zoltaik az le az írásban , mint melly a’ kő­sziklákat meglágyíttya; a’tengereket ketté ha- síttya; a’ napot az ösvénnyében megköti; a’ hegyeket a’ helyűkből kilépteti; és mintegytet- szése szerént bánik az Isten’ mindenhatóságá­nak karjával*

Next

/
Thumbnails
Contents