Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1
Tartalomjegyzék
«em csak egy szóval mondjad , és meggyógyul az én szolgám. ‘w De hogyhogy’ jó Százados! bocsássmeg, hogy megszóllítlak : Hiszem józan elméd azt vallya, hogy a’ munkának ö- rökké valami közének kell lenni az Ö okával! a’ szónak pedig a’ meggyógyulással nincs semmi köze; hiszem, szükséges, kogy az orvos lemennyen a' beteghez , áliapottyát megvisgál- ]ya , alkalmatos orvosló szerekhez nyúllyon! nem tudod-e te mind ezeket? Tudja igen is: de az Isteni ereire nézve félre teszi ó mindezeket, és avval támagatlya kérését: ,, mert én is birodalom alatt lévő ember vagyok; vitézek lévén alattam, és szóval, rnondon ennek, menny oda , és elmegy ; tedd ezt ; és teszi: illy hatalmadban áll néked is, hogy a’ betegségekkel pa- rancsolly mint én az alattamvalókkal. —U- gyan kérlek, ezen Százados’ hitét jól megfontolván, nem kell-e megváltanotok , hogy az által az Istennek tulajdonsáéi tökélletesen kifejeztettek. íme mefly kedves Isteni szolgálat a’ hit1 alázatossága ! Oh ti tehát, méltán megállítlak , akár tudósok legyetek, akár tudósocskák, kik az Istentől kijelentett, akár titkokat, akár igazságokat, büszke elmésséggel vagy kétlitek , vagy tagadjátok , vagy éppen kinevetitek : én valóiban nem tudom boszonkodásra vagytok-e inkább méltók, vagy szánakodásra, avvagy vádolásra , vagy talám mindegyikre. Boszonkodásra annyiban: mivel az Istennek tulajdon, pedig egyedül tulajdon adóját megtagadjátok, és átallyátok megadni a’ mi a’ Császáré a Császárnak , a’ mi az Istené az Istennek ; szá- jiakodásra annyiban; mivel másképp’ okos és mindenben jártos elmétekkel , a’ hit-alázatossága’ legdrágább áldozattyát megnem esméri- tek ; vádolásra méltók vagytok annyira , mivel —. 184 —
