Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

isznak, nem árt nékik; a’ betegekre kezeket teszik, és meggyógyulnak. AzUr Jésus pedig minekutánna szollá nékik, felvéteték menybe, és -ül az Istennek jobbjára. Azok pedig elmentén prédikállanak mindenütt: az Ur velők e- gyütt munkálkodván , és a’ beszédet megerő- sítvénkövetkezendo jelekkel,'’ bizonyíttyaíVÍárk. Evangelista (16, 18—20). — Világi Bölcsek! mik azok a’jelek, mellyeket ti e’ Rristus’ csu- datételivel egybe vetni szoktak? A’ setét, babonás idobéliek azok: Jésusé a’ tudományok, megvilágosodás’ arany korából valók; szemmel nem látott, füllel nem hallott hagyományok azok : Jésusé a’ jelenlévő tanúknak bizonysági ; azok a’ hizelkedőktol, irigyektől, vagy jó barátoktól gondoltattak ki ; Jésusé a’ vak Zsidóktól, az idegen pogányoktól (Svetonius és Tacitustól) a’ hitetlen ellenségektől (Celsus, Porphirius, Julianustól ) is megvallattattak ; azoké oktalanok , nevetségesek , és kevesek; Jésusé jótévök , fedhetetlenek, számtalanok ; közölte e valamellyike csudatételit tanítványival, és még nagyobb mértékben is (14,12.) mint Jésus? Azoknak szerzőji tehát csupa emberek, ezeknek tévője Jésus pedig Istenember: ,,Senki e’ jeleket nem cselekedheti, mellyeket te Jésus cselekszel, hanem ha az Isten lészen vele” megvallá az Izrael’ mestere JNicodemus (Ján. 3,2.)

Jésusnak felsége ama próba időkben, a’ szenvedésben , és halálkor , leginkább tündöklött ki. Az írástudók és Fariseusok’ ravaszsága erőt vesz Jésus együgyüségén: és ö a’ gonosz rágalmazásokat, csúfos kissebbitéseket türödelmesen szenvedi; a’ Főpapok’ kaján irígyekedésének, engesztelhetetlen boszú állásának áldozattya lön:

— 176 —