Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

eik; az Ö jóságos czéllyaival öszveütközik ,• a’ mi rendeltetésünket semmivé teszi; örök boldogulásunkat akadáloztattya ; végre örök halálra, ’s kárhozatra juttat, ha meg - átolkodunk benne. A’ jóságos cselekedetekre pedig azzal serkentetünk , hogy szeressük és kövessük a- zon Istenünket, ki testi szükségeink számára nem tsak megtöltötte e’ világot gazdag aján- dékival, hanem lelkünknek-is , olly atyai mó d' viseli gondját, hogy annak üdvösségére az 6 eggyetlen eggy fiát adná a’ világra; hogy az ő parancsolatinak megtartása az örök élet' ösvénye. Fontollyuk csak meg józan elmével, hogy a’ mi valóságos érdemünk és boldogságunk abban áll, ha az Istennek, ama legszentebb leg bőlcsebb törvény szerzőnknek, aka- rattyával meg - eggyezünk : ezen megfontolás nem önt-e buzdítást ereinkbe ? Fontollyuk- meg, hogy azon Isten, ki nálunk és szolgálatunk nélkül-is örökké boldog, a’ mi fiúi, noha tökélletlen, engedelmünket atyai kedvteléssel veszi, és kész örökké tartandó dicsőséggel jutalmazni; csak alkalmatosságot vár, hogy olly véghetetlen boldog állapotra emeljen bennünket, mellyre csak alkalmatos véges természetünk : nem serkenti-e ez iparkodásunkat minden jóra? Ellenben fontollyuk - meg : ki- vánságinknak , és minnen kényünknek szolgálván, viszsza esünk azíon bűn’ rabságába és tévelgésbe, mellyböl kiszabadítattunk ; el-pa- zarlyuk szerelmes Megváltónk’ drága bérét, mellyel megtisztítá lelkünket vére’ ferdéjében; ’s ezen legbecsesebb üdvözítőnket újra megfe- szíttyük , és csúffá tesszük. ,,’S még megfeszítvén magoknak az Istenfiát és csúffá tartván.'* ^Zsid. 6. v. 6.) Fontollyuk - meg: hogy az Istennek bölcs és szent törvénnyével ellenhez-«

— 138 —