Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1
Tartalomjegyzék
rályságát; a' gyenge gyermekben imádják Istenöket. „És leborúlván imádák otet. Hogy’ imádák otet? nyilván vallván, hogy Istenök azon temjén által, rnellyet áldoznak vala néki; hogy Megváltójok, azon arany által , mellyet lábaihoz rakának ; hogy örök üdvösségük , azon mirha által, mellyet néki szentelének. ,, Megnyitván kincseket, ajándékot „adának néki: aranyt, temjént, és mirhát.4'’ — Atyámfiái! ezen lágyító harmat gyakran csepegett a’ ti lelketekre is ; az Isteni malaszt- nak magva gyakran béhintettetett a’ ti szívetekbe is; gyakran belső ösztönt érzétek magatokban , hitetlenségtek , feslettségtek' elhagyására , ’s hív, józan magatok - viseletére. Szomorkod- va veszem én itt azonban ismét ama’ szörnyű külömbséget észre, melly a’ mai három Bölcsek’ malasztalvaló együttmunkál kodássok , ’s a' ti együttmunkálkodástok köztt vagyon. O- römest bémennétek ti ama’ ígéret' földire , ha a’ csábítók’ szavára ollyannak nem tartanátok azt, melly az ő népét megemészti; örömest adnátok magatokat a’ jeles erkölcs’ ösvénnyé- re , ha azon tövisek, mellyekkel imitt amott meghintetett az, viszsza nem tartóztatnának; örömest hódolnátok ti Ristusnak , ha-rendet- len indúlatitokat és vágyásitokat zaboláznotok nem kellene ; örömest élnétek ti keresztény ka- tholikus módon , ha minden baj és rövidség nélkül megeshetnék. így rögzötök , így áltolkod- tok-meg elfordúltságtokban. Az Isteni malaszt- nak csudája szükséges egy roszhoz szokott szív’ megváltoztatására, 's ti még se munkálkodtok együtt azzal, ha hí, ha éleszt világával , s izgatásával. Vakmerő Bűnösök , azt gondollyá- tok-e, hogy az Isten’ malasztit szabadon vethet- ni-meg?Nem tudjátok-e ama’ rettenetes vállaszt* melly — 128 —
